Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

JEGYZETEK 1. Az első ismert üvegtárgy Egyiptomban (Nagadában) talált üveggyöngy, amelyet 5500 évesnek tartanak. Több kutató azonban kétkedéssel fogadja ezt a megállapítást és azt állítják, hogy a tudatos üvegkészítés i. e. 1500 körül, vagyis kb. 3000—3500 éve fejlődött ki Egyiptomban. Lucas, A.: Ancient egyptian materials and industries. London, 1962. 179—180.; Grundig, R.: Die Glassammlung der Galerie Moritzburg-Bestäde aus zwei Jahrtausenden. In.: Glas und zwei Jahrtausenden. Halle, 1977. 3. 2. Vö. Divald Kornél: Az üveg. In.: Ráth György (szerk): Az iparművészet könyve III. Bp., 1912. 329—341.; Schmidt, R.: Das Glas. Berlin und Leipzig, 1922. 1—6.; Uresova, L.: Glas. In.: Das Grosse Bilderlexikon der Antiquitäten. Prag, 1973. 121—127.; Frecskay János: Találmányok könyve. Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről. Bp., 1877. 239—257. 3. Schmidt i. m. 63. A. Divald i. m. 354. 5. Uresova i. m. 130. 6. Tasnádiné Marik Klára: Az üveg művészete. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban (vezető). Bp., 1961. 11.; Schmidt i. m. 87—88, 101— 102, 110.; Borsos Béla: A magyar üvegművesség. Bp., 1974. 37. 7. Vö. Divald i. m. 354—355. 8. R. Vávra, R. J.: Das Glas und die Jahrtausende. Prag, 1954. 137—139. A kristálymetszés felelevenítője ugyan Caspar Lehmann volt, de már korábban, a 16. században is készültek metszett díszű üvegek. Vávra bizonyítja, hogy 1590-ben Drezdában is készültek ilyen üvegtermékek. 9. Vávra i. m. 140.; Schmidt i. m. 236—237, 254—257. 10. Haase: Sächsisches Glas. Dresden, 1976. 15—16.: Schmidt i. m. 308— 309, 351.; Uresova i. m. 134. 11. Uresova i. m. 133. U.Schmidt i. m. 391. 13. Schmidt i. m. 259. 14. A cseh üvegkereskedők a 18. században már szinte a világ összes országába eljutottak. Cadizon keresztül Amerikába is gyakran exportáltak üveget. Állandóan felkeresték Londont, Moszkvát, Konstantinápolyt, Amszterdamot, Párizst, sőt később Velencét is, Vö. Vávra i. m. 142, 146. 15. Érdekes eset, hogy 1736-ban Guiseppe Briati Csehországban mint portás leste ki az üvegkészítés titkát és hazájába visszatérve rövid időre fellendítette Velence-Muránó üvegiparát. Divald i. m. 357. 16. Borsos i. m. 78. 17. Középkori üveghutáink arany- és ezüstbányák szomszédságában létesültek. Elsősorban az arany és az ezüst szétválasztására szolgáló királyvíz tárolásához készítettek edényeket. A magyar üvegipar, mint Velence és Nyugat-Európa között közvetítő kapocs nagyon hamar magas fejlettségi fokra jutott. Fejlett üvegiparunkat a török pusztította el. A török kiűzése után a bányavárosi huták mellett fel51 tűntek a „főúri uradalom középpontjában emelt üvegcsűrök". Vö.: