Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)
letekben és berendezésekben nyugvó alaptőkéje 30 000 pengőforint volt, a forgótőke pedig megközelítette a 8000 forintot. Ebből évente 2000 forintot fordítottak a munkabérek fedezésére. A gyertyánvölgyi üzemekben 1851-ben 11 200 pengőforint értékű terméket állítottak elő évente. Ez 8400 kopa fehér és zöld színű palacküveget, valamint 2000 kopa táblaüveget jelentett, amelyet 9 szakmunkás készített 2 olvasztókemencében előállított üvegmasszából. A monarchia gyáriparáról 1856-ban közzétett jelentés szerint egy olvasztókemencében 7 tégely szolgált az alapanyagok olvasztására. 103 A cégjelzéses iratokon már 1845-től üveggyárnak nevezték a gyertyánvölgyi hutát. Ez az elnevezés azonban csak 1865 után illette meg, amikor Schir József özvegyétől, Desper Magdolnától a cseh származású Schusselka Gusztáv vásárolta meg az üzemet. Schusselka Schir Józsefhez hasonlóan 24 évre kötött bérleti szerződést a Pénzügyminisztérium Erdészeti Osztályával. Ez a szerv vette át ugyanis az uradalmi rendszer 1858-ban bekövetkezett felszámolása után a Bükk-hegységi állami erdőbirtokokat, amelyet azonban továbbra is diósgyőri uradalomnak neveztek. m Schusselka a Schir József által 1834-ben megkötött bérleti szerződés feltételeivel azonos módon lett Gyertyánvölgy bérlője. Ez a szerződés is világosan kimondta, hogy ,,a bérleti idő tartama alatt újonnan épített üveggyári épületek, lakóházak és melléképületek csak időlegesen lévén a bérleti idő tartamára a m. kir. erdészeti kincstár kizárólagos tulajdonát képező területen felállítva, onnan pedig a bérlet lejártával vagy időközbeni megszűntével, illetőleg bérmikor eltávolíthatók lévén." A szerződést egy súlyosbító záradékkal is kiegészítették, amely szerint „A bérleti idő lejártával Schusselka Gusztáv bérlő a m. kir. kincstárnak azon épületeket, a melyeket ez megtartani, illetve megszerezni kíván, ezek bíróilag megállapítandó becsára 50%-ának megtérítése mellett leltárilag feltétlenül átadni köteles." 105 Ezek a súlyos feltételek sem akadályozhatták meg azt, hogy Schusselka Koós Mártonnal, illetve annak halála után fiával, Koós Soma kereskedővel és bankárral fenntartva üzleti kapcsolatát jelentős tőkét invesztáljon a gyertyánvölgyi üveggyártásba. Üj épületeket emeltek, s modern gőzgépeket helyeztek üzembe. 1865-től összesen 9 épület állott a gyertyán völgyi gyártelepen: két istálló, két munkáslak, lakóház, irodaépület, korcsma, szín, valamint gyárépület. 10 " A 18. századi üveghuták telephelyén a hutaműhely és a hutásmester lakóháza állott. Ezeket az alapépületeket követték a munkások által épített lakóházak, amelyekből később egy-egy hutatelepülés alakult ki. Gyertyánvölgyben, az épületek nagy száma, valamint Répáshuta közelsége miatt, soha nem alakult ki település. A szakmunkások és családtagjaik a hutatelepen laktak, a segédmunkások pedig Répáshutáról jártak be.
