Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

tételeinek megsértése esetén pedig az épületek és a berendezések ingyen az uradalom kezelésébe kerültek volna.

93 A bérleti szerződés feltételeinek súlyossága ellenére az üveghuta Gyertyánvölgybe telepítése szerencsés vállalkozásnak bizonyult. Az óhutai üzem Űjhutára és a répáshutai üzem Gyertyánvölgybe telepítésének összehasonlítása is eleve a kedvezőbb feltételek meglétére utal. Sem Óhután, sem Gyertyánvölgyben nem használhattak vízienergiát a törőmalmok működtetésére. Amíg azonban Űjhuta 7 kilométerre volt az előkészítő műhelytől, addig Gyertyánvölgy csak két kilométerre. Az ömlesztésre szolgáló alapanyagok szállítása mellett a fa kitermelése, s az üveghutához szállítása is sokkal egyszerűbb, gazdaságosabb volt, mint az újhutai üzem esetében. Ugyanis az üzem közvetlen közelében helyezkedtek el azok az erdőterületek, ahol a kitermelést 1830—1840 között lehetett megkezdeni, s szinte a 19. század végéig folyamatos termelést biztosítottak. Az üveghuta kedvező adottságaira utal az is, hogy éppen Gyertyánvölgyben helyezkedtek el a nagy kvarc-homok lelőhelyek, amelyek megközelítése más üveghuták számára nehézséget okozott. A kedvező feltételek eredményeként a gyertyánvölgyi üveggyártás fejlődésnek indult. 1848-ban már 60 munkás élt az üzem telephelyén. Ezek szakmunkások voltak, a bérlő alkalmazottjai, akiknek az üzem területén szálláshelyet biztosítottak." A gyertyán völgyi üveghuta alapítója, Schir József régi üveges család leszármazottja volt. Édesapja az egykori újhutai üzem szakmunkása, bátyja, Schir Ferdinánd pedig a miskolci asztalos céh üveges mestere volt, aki többször a céh másodjegyzői tisztét is betöltötte, öccse, András pedig a miskolci Buttykay-féle kőedénygyárban dolgozott, mint formakészítő szakmunkás. Schir József családjának tagjai az újhutai üzem bezárása után is szoros kapcsolatban maradtak az üvegkészítéssel. Mint hutások a kisgyőri református egyház üveges munkálatait rendszeresen ők végezték.

100 A család férfi tagjai jelentős mértékben támogatták Schir József vállalkozását. Talán nem véletlen, hogy Schir Ferdinánd éppen akkor kért jelentős kölcsönt az asztalos céh aytamesterétől, amikor öccse a gyertyán völgyi terület újbóli kibéreléséről tárgyalt az uradalommal.

101 A családi támogatás mellett sikerült megszerezni Koós Márton gazdag miskolci kereskedő anyagi támogatását, aki 1845-ben 10 000 forintot bocsátott a hutabérlő rendelkezésére. Koós feltételként szabta, hogy a hutásmester áruban köteles a kölcsönzött tőke egy részét megtéríteni. Megállapodtak abban is, hogy az üzem termelésének felét mindig Koós Márton raktáraiban, boltjaiban helyezik el.

102 A kereskedelmi tőke részvétele a termelésben a termékelőállítás állandó szinten tartását és folyamatosságát biztosította, s egyben 33 állandó piacot teremtett az üzem termékei számára. Az üzem épü-