Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

,.a lakóknak nincsen földjük, csak házaik vannak, távoli területekre járnak földet művelni, szőlőt termeszteni. Üvegkészítéssel foglalkoznak."

94 Az 1828. évi összeírás megjegyzése bizonyítja, hogy Répáshuta lakosságának az üveggyártás nem nyújtott megfelelő megélhetési lehetőséget. Alátámasztja ezt az is, hogy az üveghutánál egymást váltogatták a bérlők, akik egymást követően rövid időközönként csődbe jutottak, s majd máshol próbáltak szerencsét. 1790—1805 között Stuller János volt a hutásmester, őt követte 1806—1810 között Vajda János. Miután ő is csődbe jutott, 1811—1813 között az Abaúj megyei Hollóház Hutából származó Stuller József vette át az üzemet.

95 Stuller József csak 1816-ban kötött hosszabb időre bérleti szerződést, de feltételként szabta Tebe és Csehvölgy nevezetű rétek használatának, valamint Üjhuta, Óhuta korcsmáitatása gyakorlásának engedélyezését. Stuller József is biztosítottabbnak látta az állattenyésztésből és italmérésből származó jövedelmet, mint az üveggyártás hasznát. Stuller József többször is tett kísérletet az üvegkészítés fejlesztésére, de ezek a próbálkozások rendszeresen sikertelenül végződtek. Többször kért az erdőterületek kimerülésére hivatkozva sikertelenül engedélyt az üzem Gyertyánvölgybe telepítésére. Utoljára 1830-ban akarta bérbe venni Gyertyánvölgyet, amikor Walthier Jakab pesti üvegesmester is jelentős pénzösszeggel támogatta volna vállalkozását, de a huta áttelepítésének tervét az 1831. évi kolerajárvány meghiúsította.

96 így a répáshutai üveggyártás csak egyike maradt azon kísérletezéseknek, amelyek a bükki üvegipar fejlesztésére irányultak. A bükki üvegipar történetének sajátos színfoltja, mert az óhutai üzem Üjhutára telepítésével szemben a répáshutai üveggyártás önállóan alakult ki. A szakmunkások és a segédmunkások zöme az uradalom gazdasági egységén kívüli területről származott, az egykori kőhutai üzem munkásai voltak. A répáshutai üveggyártás semmiféle kapcsolatban nem állott a korábbi üvegkészítéssel.

97 A répáshutai üzem új területre, Gyertyánvölgybe telepítése csak 1834-ben valósult meg, amikor az időközben meghalt Stuller József özvegyétől Schir József új hutai lakos megvásárolta a répáshutai üzemet és annak felszereléseit. Schir József 1834-ben 6 évre bérbe vette az uradalomtól Gyertyán völgy 11 hold 319 négyszögöl nagyságú területét, ahol a bérleti szerződés értelmében felépíthette az üzemet. A bérleti szerződés szerint a bérterületen ,,... felállított épületek tárgyában a kincstár és a bérlő között semmiféle birtokközösség nem keletkezett." A bérleti idő lejárta után a bérlő csak az épületek építőanyagára és a benne levő felszerelésekre tarthatott igényt, de ha a kincstár jónak látta, akkor meg is vásárolhatta a hutaépületeket és berendezési tárgyaikat. A bérleti szerződés fel- 32