Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

bécsi udvar azonban az uradalmi igazgatóság ellenállása következtében csak az üveghuta tevékenységének korlátozását érhette el. Mária Terézia rendelete tükrözi ezt a kompromisszumot, amely az udvar és a kamara között létre jött. A bécsi udvar végül megelégedett azzal, hogy az üveggyártást és alapanyagának, a hamuzsírnak a készítését korlátozták és ígéretet tettek, hogy az erdők fáinak nagyobb részét a vasgyár működéséhez biztosítják.

53 Ellentétek mutatkoztak a diósgyőri papírmalom alapítása kérdésében is. 1773-ban Szőlősy Ferenc uradalmi kormányzó pártfogásba vett egy papírmalom építési tervet. Egy Altman Móric nevezetű papírkészítő mester felajánlotta a magyar kamarának, hogy Diósgyőrött a Szinván egy papírmalmot létesít, amennyiben vállalják annak finanszírozását. A tervek szerint 11 867 forintba került volna az üzem felépítése, ha Altman mester elvállalta volna az üzemeltetését és bérleti díj fejében megtérítette volna az alapító tőkét kamatostól együtt. E kecsegtető üzleti ajánlat kezdetben megbukott a bécsi udvar ellenállásán, de Szőlősy prefektus addig ostromolta beadványaival felettes kamarai hatóságait, amíg az építési terv valóra válhatott.

04 A bükki üvegipar kialakulása, fejlődése tehát a Rákóczi, a Károlyi, a Batthyány, vagy a Pállfy uradalmak üvegiparának kibontakozásához hasonlóan a természetes gazdasági fejlődés következménye, egy merkantilista szemléletű iparfejlesztő, kihasználatlanul álló erdőbirtokok értékesítését célul tűző gazdaságpolitika valóraválásának eredménye volt.