Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KEZDETE A BÜKK HEGYSÉGBEN A bükki üvegipar kialakulásáról a diósgyőri koronauradalom 1720. évi összeírása tájékoztat először. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó létesítmények között üveghuta is szerepel. A latin nyelvű gazdasági kimutatás számunkra leglényegesebb pontja szerint az 1500 forint értékű „üveghuta a legutóbbi összeírás után keletkezett és azóta is ugyanazon a helyen van évi árendában." Mivel a megjelölt „legutóbbi összeírás" 1712-ben készült, abból következően az első uradalmi üveghuta 1712—1720 között kezdte meg működését.

55 Az üvegkészítő üzem, vagy ahogyan a forrás nevezi officina vitraria körülhatárolt alapítási ideje a mindszenti egyház anyakönyveinek áttanulmányozása után még tovább szűkíthető. Az anyakönyvekben 1717—1728 között többször szerepelt a bejegyzettek nevei mellett az üvegkészítő műhely szomszédságában kialakult Hutta nevű település, mint származási hely. A település már 1717-től a mindszenti egyház fiókegyházai közé tartozott. Ez alapján nyilvánvaló, hogy a bükki üveggyártás 1720-nál korábban, 1712—1717 között bontakozott ki.

5

" Ez azért lényeges, mert eszerint a diósgyőri koronauradalom erdőbirtokán mintegy száz évvel korábban készítettek üveget, mint ezt eddig a 18—19. századi latin, magyar és német nyelvű statisztikai-geográfiai munkák adatait felhasználó üvegipari monográfiákból ismertük.

67 Az első bükki üveghuta helyét Borsod vármegye jegyzőkönyvének 1735. évi bejegyzése és a diósgyőri koronauradalom 1744. évi összeírása közli.

58 Mindkét forrás szerint az üvegkészítő műhely az ún. Márkus völgyben volt. A Márkus völgyet pedig először a diósgyőri koronauradalom 1770 után készült kéziratos térképein jelölték be. Ez a hely a későbben Öhutának nevezett település közvetlen közelében található Márkus patak völgyével azonos, amely óhutától északkeleti irányban, a Bányabikk hegyvonulat felé húzódik.

59 Egy 1746-ban készült hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzése szerint „Innen Diósgyőrbe menni hat negyed óra az út, de ha sár van, akkor 8 negyed órát is kitesz. Tél és jég idején pedig sem kocsival sem pedig lóval nem lehet átmenni."

60 Az óhutai néphagyomány napjainkban is élő motívuma, hogy a lakosságot a Rákóczi szabadságharcban való részvételéért büntetésképpen telepítették le a Bükk-hegységben és az ún. Ócska hutában kezdtek üveget gyártani, amely szintén a Márkus völgyben helyezkedett el.

61 Az óhutai néphagyomány állításának hitelességét írásos 18