Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

növelésére irányuló törekvés. A majorsági gazdálkodás területe már a 17. század második felében elérte az összes vetésterületek egyharmadát, s ez a terület a 18. század elején a paraszti földek kisajátításával, Kövesden, Diósgyőrött és Mohiban folytatott allódizálásokkal tovább növekedett.

23 A földesúri bevételek másik része a hatalmas kiterjedésű Bükk-hegységi erdőbirtokokból származott. A bükki erdőkben folytatott nagy múltú mész- és szénégetés jó pénzszerzési lehetőségnek bizonyult. Egy hordó égetett mészért ugyanis 15 dénárt szedtek az uradalmi tisztviselők. Jelentős jövedelem származott az erdőbirtokokon folytatott méhkaptár, kaptafa, szőlőkaró és fakulacs készítéséből is. A jobbágyfalvak és mezővárosok lakossága — köztük I. Lajostól szabad erdőhasználati jogot nyert Miskolc is — pénzért, vagy munkavégzésért kaphatott épület- és tűzifát. Egy kocsi fáért 18 dénárt kellett fizetni. Kövesd, Keresztes, Ábrány és Nagymihály lakossága pedig évente 3 napot dolgozott 113 ekével az uradalom földjein tűzifáért és épületfáért.

24 Az uradalmi pénzbevételekben jelentéktelen volt az iparból származó jövedelem. Az uradalmi ipart a 18. század elején mindössze 2 vízimalom, 6 ser- és pálinkafőző ház, valamint a diósgyőri vár közvetlen közelében működő, hat törővel ellátott kölestörő malom (kölyü) képviselte. Ezekhez csatlakozott még a miskolci vargák által épített és bérleti díj fejében használt kallómalom.'

25 A földterületek túlnyomó részét kitevő erdőbirtokok ipari szempontból szinte kiaknázatlanok voltak. Csak a 18. század második évtizedében kezdte meg működését az első olyan ipari jellegű létesítmény, amely kimondottan az erdők fáinak felhasználására és a Bükkben található nyersanyagok feldolgozására épült. Ez a létesítmény egy üveghuta volt, amelyet azonban még nem egy megfontolt, az erdő ipari hasznosítását célul tűző gazdaságpolitika hozott létre. Az a gyakorlati igény szülte, hogy az uradalmi építkezéseket ablaküveggel kellett ellátni. Kifizetődőbbnek ígérkezett az üveget helyben előállítani, mint távolabbi területekről ideszállítani.

26 Hasonló okok miatt létesítették az uradalom fűrészüzemét, vagy ahogyan nevezték deszkahasogatő malmát is.

27 A diósgyőri koronauradalom gabonatermesztésre épülő majorsági gazdálkodása — figyelembe véve az erdőbirtokok nagyságát, amely az összes területek 50%-át tette ki — nem biztosított állandó gazdasági fejlődést, sőt a paraszti árutermeléssel szemben sem volt versenyképes. Az uradalmi földterületek kiterjesztésére irányuló gazdaságpolitika, valamint a paraszti árutermelés hasznának kilenced formájában történő elvonása, tehát a majorsági gazdálkodás aránytalanságot eredményezett az uradalom gazdasági fejlődésében, ugyanakkor szükségszerűen megváltoztatta a paraszti gazdálkodás szerkezetét is. A paraszti gazdaságok a majorsági gazdálkodás nyomásával szemben úgy védekezhettek, hogy újabb területek művelés 12