Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

üveg előállításának ismeretét, ugyanakkor a cseh üvegdíszítés német hatás alatt állott.

13 A cseh üvegipar fejlődésével a német üveggyártás azonban nem tarthatott lépést, mert ott a termékelőállítás a díszítés mellett csak másodlagos szerepet töltött be. A német és a cseh üvegipar versenye már a 18. század elejére eldőlt az utóbbi javára. A 17. század végén nem volt Csehország morva részén olyan kerület, ahol ne működtek volna üveghuták. A kristályüveg felfedezését követő nagy hutaalapítási láz idején voltak olyan évek is, amikor 20 üvegkészítő üzemet létesítettek. A 18. század első harmadának utolsó éveire a csehországi üvegipar messze kielégítette a hazai igényeket, az összes termék kétharmadát külföldön kellett eladni. Jól szervezett kereskedő társaságok a világ minden részére eljuttatták a metszete cseh üveget.

14 Igaz, voltak olyan európai országok, mint Spanyolország, Németalföld, ahol az üveggyártást még a lokális vonásokkal kiegészített velencei hatás jellemezte, de ez nem akadályozhatta meg a cseh üveg divattá válását, rohamos hódítását. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az, hogy még Velence üvegesei is Csehországba mentek az új üveg készítésének mesterségét elsajátítani.

15 A 17—18. század fordulóján, a velencei üveg hanyatlása és a cseh kristályüveg térhódítása idején hazánk azon országok közé tartozott, amelyek még a velencei üvegművészet hatása alatt állottak. Az „olasz reneszánsz formaérzéséhez" és a fúvott üvegstílushoz olyan erősen kötődött üvegiparunk, hogy ezt a kapcsolatot még a cseh üveg hatása sem szüntethette meg, bár módosulására különösen a művészi formálás terén nem is egy jel utalt. Csehország földrajzi közelsége miatt különösen a felvidéki területeken volt jellemző a kristálystílus felé mutató ún. „átmeneti típusok" előállítása.

16 Korabeli üvegiparunk más vonatkozásban is átmeneti állapotot tükröz. A középkori bányavárosi üveghuták mellett ugyanis szép számmal jöttek létre új, főúri alapítású üvegkészítő üzemek. Ezek mintegy évszázad alatt kialakították a kristálystílusú termékek uralkodóvá válásának feltételét. A főúri családok közül elsőként a dunántúli birtokos Batthyány család ismerte fel az üveggyártásban rejlő gazdasági lehetőségeket. A Felvidék kedvező adottságú területein pedig a Pálffyak létesítettek először üveg csűröket. Tevékenységük azonban eltörpült a Rákóczi család üvegipart fejlesztő törekvése mellett. A Rákócziak a 17. század derekától 1708-ig a mintegy kétmillió hold területi birtokukon, Sáros, Gömör, Abaúj, Bereg és Heves megyékben nagyszámú üvegkészítő üzemet alapítottak. Ezek közül néhány évszázadokon keresztül, folyamatosan üzemelt.

17 A 17—18. század fordulójának hutaalapításai a magyar gazdasági fejlődés szükségszerű következményei voltak. A 18. század 9 elejétől kezdett ugyanis tért hódítani a főúri gazdálkodásban a