Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

merkantilista szemléletű gazdaságpolitika, amelyet aktív pénzügyi mérleg biztosítása, illetve ipari jellegű üzemek alapítása jellemzett. A török pusztításoktól nem érintett hegyvidéki területeken levő főúri birtokok hatalmas kiterjedésű, gazdasági szempontból kihasználatlanul álló erdőségeinek értékesítésére nagy lehetőséget biztosított a rendkívül faigényes üveggyártás. Ez az oka annak, hogy a 18. század elejére a régi bányavárosi huták mellett a főúri uradalmak központjaiban emelt üvegcsűrök váltak üvegiparunk bázisává. Ezek a 17—18. századi alapítású üveghuták azonban sem a velencei, sem a cseh üveg művészi színvonalához nem mérhető termékelőállításra voltak képesek. Közönséges zöld és fehér színű üvegeket, ritkán díszített termékeket, ún. parasztüvegeket és ablaküveget termeltek.

18 A bükki üvegipar kialakulásának, fejlődésének feltételeit szintén egy nagy kiterjedésű uradalom gazdasági fejlődése határozta meg. A diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában érvényre juttatott merkantilista szemléletű gazdaságpolitika töretlenül vezetett a bükki üvegipar kifejlődéséhez.