Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

a hajukat. A menyecskék a simán hátrafésült hajat kerek szaru kontyfésűvel kontydeszkára csavarták, majd piros kázsmír vagy karton hátraszorító kendővel kötötték be fejüket. Erre került a fiataloknál világos színű, virágozott kendő, mely a kor előrehaladtával sötétedett. Az ötven éven felüliek csak feketét hordtak. Hétköznap karton vagy féldelin, vasárnap selyem vagy delin kendő volt. A nők nyáron papucsot, hideg időben, hétköznap zsíros csizmát, vasárnap fekete, magas sarkú, harmonikás bokszcsizmát hordtak. A lányok csizmájának kérge gyakran sárgaréz szegekkel, virág formára kivert, az orra pedig zöld selyemmel varrott tulipán motívumokkal díszített. Az 1920-as évektől kezdtek, egész vagy félcipőket viselni. Télen a nők általában vastag kendőt, borítót (F., M., Fh.) illetve nagykendőt (F.) hordtak. Csak a módosabb asszonyok viseltek nagy hidegben lábszárig érő ujjatlan bundát (P., Kv.), amelynek eleje és háta rátétes díszítésű, gallérja fekete báránybőr volt. (45. kép). 44. kép. Asszonyviselet 45. kép. Asszony, ujjas lajbiban. Pusztafalu. hímzett bundában. Gönyey S. felv. Kovácsvágás. Bakó F. felv.