Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

A századfordulón a férfiviselet még igen egyszerű (46. kép). A legények borsóval (subrika) kivarrt, beráncolt, alul rojtos, rövid vászon gatyát viseltek. Hétköznap korccal, ünnepnap három ujjnyi széles, csatos szíjjal kötötték meg. A századfordulóig a széles ujjú vászon inget viselték, azóta a kézelős ujjú ingeket. A hétköznapi ing tiszta kendervászonból, az ünnepi pamutos vászonból készült. Az ünnepi ing mejje és kezefeji piros, kék, zöld leveles rózsákkal volt kivarrva. A gatya elé fehér vagy fekete surcot, kötőt vettek. A fehér pamutvászon sure alja a gatyáéhoz hasonlóan borsókázott és rojtozott; szőttes csíkkal és egy sor hímzett rózsával díszített. A fekete klott sure csipkével körülszegett, széleit körül folyómintás levelekkel, rózsákkal varrták ki. Kedvelték a nyargalásos öltéssel hímzett kötőket is. Az ingre vették a zsinóros derekast vagy derekas lajbit (Pf.). A mellény anyaga rendszerint fekete posztó, felálló nyakkal. Elöl balról 3, jobbról 4 sor rézfoglalatú, színes üveggömbök. A mellény háta közepén felül és alul kis leveles díszt hímeztek zöld és piros selyemmel, a varrás színes zsinórozással borított. A derekas alja, karöltője és nyaka szintén színes zsinórozású. A zsinóroknál a zöldet, a tüdőszínt és a pirosat kedvelték. Hideg időben a derekasra került az ujjas lajbi, ami ritkán bárányprémmel volt szegve. Kovácsvágáson kislajbinak nevezték az egyszerűbb, fekete posztó lajbit. Hidegebb időben és télen a szűk gatyára házilag készített, egyszerű szabású vászonnadrágot húztak (47. kép). Legényeknek régen a nadrág oldalát piros és fekete zsinór vagy szélén kicsipkézett piros posztó, elöl, két oldalt egy-egy tulipán díszítette. A vászonnadrághoz tartozó felső kabát a kitli (Pf., M., P.), felfelé álló gallérral. A vászonnadrágokat a fekete zsinóros posztónadrágok, a priccses nadrágok váltották fel, melyeket újhelyi szabók készítettek. Pusztafaluban furulyanadrágnak vagy leppentyűs nadrág^, nak is nevezték az Űjhelyben vásároltakat. \ A legények rövidre nyírt hajat, az öregemberek görhajat (Pf., P.) viseltek. A Hegyközben a Sátoraljaújhelyben készített keskeny karimájú fekete posztókalapok terjedtek el, melyeket széles szalaggal szegtek. A legények a kalap jobb oldalán az első világháborúig darutollat, azután fehér strucctollat, fecskefarkat és fácántollat viseltek. A férfiak hétköznap zsíros csizmát, nyáron, aratáskor hegyes orrú bocskort hordtak. A két világháború között kezdtek bakancsot is viselni. Az ünnepi viselet fekete harmónikás szárú csizma vagy csizsma, amire a legények bál alkalmával sarkantyút kötöttek. Télen fekete fürtös, hosszú debreceni vagy ungvári gubát borítottak magukra a férfiak, ami a nyakán zsinórral kötődött. Kovácsvágáson a módosabbaknak kettő is volt: egyik a szekérre, másik a templomba. 77