Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

A karszékeknek a háttámláját virágozták, de gyakori volt bordázott háttámlájú szék is. A szoba egyik falába beépített falkaszni ajtaját is díszítették, benne üvegeket, edényeket tároltak. A bútorokat a szobában hagyományos rend szerint helyezték el. A Hegyközben a 19. század végén kétféle szobarend az általános. Uralkodó az ún. sarkos elrendezésmód: A kabolás kemence az ajtó közelében levő sarkot foglalta el. Vele ellentétes — rendszerint udvar felőli — sarokban, a szoba első felében állt az asztal, a falak mentén húzódó karosládák előtt (39. kép). Ez a szöglet számított a szoba legtiszteletreméltóbb részének, ahova idegennek hívatlanul nem illett belépni. Az asztalt csak vasárnap és ünnepnap takarták le szőttes vagy hímzett abrosszal. A szoba másik két átellenes sarkában emelkedtek az ágyak. Elöl volt a szebbik, magasra felvetett, s ezt legfeljebb csak igen becses vendég vagy gyermekágyas számára bontották meg. Az ágyvetésnél alulra tették a kettéhajtott derekaljat, bolti anyagból varrt, fodros szélű ágyterítővel letakarták, erre rakták két sorban a díszes párnákat, majd erre állították fel a kettéhajtott dunnát. A hátulsó ágy egyszerűbb volt, a gyerekek számára pedig sok helyen alátolható kerekes ágyat használtak. A székeket az ágyak elé állították. Az asztal és az első ágy közötti falszakasznál, a két ablak között a tükör alatt helyezték el a tetszetősebb ruhatartó ládákat, majd a komótokat. A komótot hímzett 39. kép. Sarkos elrendezésű szoba részlete. Füzérkajata. Gönyey S. felv.