Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

32. kép. Lakóház udvarral. Füzérkajata. Petercsák T. felv. süket a Gazdálkodás fejezetnél ismertettük.) Az udvar fő építménye az utcára merőlegesen álló lakóház, melyet Pusztafaluban épségnek neveznek, a Hutákban hiza a neve. A ház formáját, alakulását, mint az építkezést általában a múlt század végétől követhetjük nyomon. A ház beosztását, illetve alaprajzát is a gazdasági-társadalmi helyzet határozza meg. Ez alapján két típust különböztethetünk meg: 1. A volt zsellérek, földnélküliek lakóházai háromosztatúak: a ház (szoba) és a pitvar után azzal egybeépítve az ól következik. A lakóházba a pitvaron keresztül jártak be, az ólba pedig az udvarról hajtották az állatokat. Ez a lakásbeosztás elvétve még az 1950-es években is megtalálható. A közép-európai lakóistállós házra is találunk adatokat. A 19. század végén még gyakori megoldás volt az, hogy az ember és az állat a pitvaron keresztül közelítette meg a szobát és az istállót. 2. A hegyközi parasztság zöménél, a néhány holdas gazdaságokban a ház és a pitvar mögé már kamarát vagy kamorát, komorát is építenek, s az istálló csak ezt követi udvarról nyíló bejárattal. Az 1950-es években az ipari munkalehetőségek hatására a földművelés jelentősége csökkent. Ennek következménye az is, hogy a kamrát sok helyen hátulsó háznak, hátsó háznak vagy kisháznak alakítják át. A Hegyközben nagygazdának számító 15—20 holdas 59 családok már a két világháború között is két szobát építettek: az