Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

5. ÉPÍTKEZÉS, LAKÁSKULTÚRA A Hegyköz falvai a patakok völgyében, a hegyek lábánál és a hegyek között települtek. A településformák a terepadottságokhoz alkalmazkodnak. A medence közepén, a patakok völgyében soros vagy utcás falvakat találunk, míg a hegyek közötti irtásos eredetű falvak, pl. Vágáshuta, szabálytalan elrendezésűek. A lakóház és a gazdasági melléképületek mind a belső telken épültek, amit leggyakrabban portának, belhelynek vagy belsőségnek hívnak. A Hegyközben általánosak a hosszú, keskeny szalagtelkek, melyek az utcára merőlegesek (31. kép). A szalagtelek egyik oldalán áll a hosszú lakóház, előtte kis virágos vagy veteményes kerttel, mellette az udvar (32. kép), a ház mögött pedig a gyümölcsöskert. Az udvar beosztása és a rajta levő épületek a gazdálkodás jellegét és a tulajdonos társadalmi viszonyait tükrözik. A gazdasági-társadalmi helyzet alapján két csoportra oszthatjuk a hegyközi portákat: csűrös és csűr nélküli. (A csűröket és elhelyezé31. kép. Utcakép zsúpfedelű házakkal. Pusztafalu. Tagán G. felv. 58