Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)
2.5. Jelzők, tulajdonságok Ájtatos, vallásos Az üzem dolgozói közül akadtak az elmúlt rendszerben vallásosak is. Voltak azonban olyanok is, akik érdekből ájtatoskodtak, attól függően, hogy a vezetőség mennyire méltányolta ezt. A templomba járókra rendszerint jelet alkalmaztak. Ezt a jelet egyébként egy kérés könyörgésszerű kifejezésére is használták. Jele: Ájtatos arc, a test előtt összetett két tenyér, felfelé néző ujjakkal. Beképzelt, fenn hordja az orrát Az üzemben mindig voltak olyan dolgozók, akik beosztásuk, vagy a többiekhez viszonyított előnyösebb anyagi helyzetük, nem utolsósorban rokonságuk miatt — alaptermészetüknél fogva — különbnek érezték magukat a többieknél. Ilyen magatartás főleg a műhelyi dolgozók részéről nyilvánult meg a hengerészekkel és általában a tűzimunkásokkal szemben, mivel az utóbbiak nem voltak szakmunkások. Ezeket általában nem szerették, és ha az üzemen áthaladtak, jellel figyelmeztették egymást a hengerészek. Jele: Nyújtott mutatóujj az orr alá helyezve, és az orr hegye a mutatóujjal kissé megemelve. Buta A hengerlés egy brigád munkájából összetevődő tevékenység. A brigád egy tagjának nem megfelelő munkája eredménytelenné teheti a hengerlést, selejtet, vagy balesetet is okozhat. Jó begyakorlottság, ügyesség, jól működő reflexek, a helyzet jó és gyors felismerése szükséges az eredményes munkához. Előfordul kezdőknél, hogy a felsoroltak valamelyikének hiánya miatt olyan helyzet áll elő, mely zavart okoz, vagy okozhat. Megtörténik ilyen esetekben, hogy munkatársainak valamelyike ügyetlenkedését, vagy figyelmetlenségét ingerülten tudomására is hozza. Jele: Nyújtott ujjhegyekkel a homlok ütögetése. Csavaros észjárású, furfangos A dolgozók között mindig akadt egy-két furfangos, csavaros észjárású, aki munkatársai, vagy mások rovására akart jogtalan előnyöket élvezni. Ez rendszerint kitudódott és tréfás hangulatban mutatták a jelet feléje. Jele: A nyújtott mutatóujj hegyének a halántékon ide-oda mozgatása (fúrásszerű mozdulat). Csámpás Tréfás jelző, vagy személyek megkülönböztetésére, azonosítására alkalmazott jel. Jele: Befelé fordított lábfejjel egynéhány sántikáló mozdulat.