Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

kor istálló lehetett — ma is a jászol nyomaival —, Összefügg vele. Sem ajtó, sem válaszfal nem különítette el a pitvartól, de az innen nyíló pincén egykori ajtó nyomát találtuk. — A 12. számú pinceházat már nagyobb mértékben alakították (54. kép). Építése idején konyha (2), ház (1), istálló (3), borospince (4) és zöldségeskamra (5) alkotta a lakást, aminek minden részét a konyhából lehetett csak elérni. 1956-ban változtattak rajta, ekkor falazták el a szobába, istállóba, kamrába vezető ajtónyílásokat és az istálló—pince közöttit is. A szobából indulva, még egy kis borházat (6) vájtak, amit egybenyitottak a kamrával. Az istállónak új ajtót vágtak az ámbitus felől. A változtatás összefügg azzal, hogy a porta elején fennálló lakóházat építettek, s azóta a régi pinceház nagyobb részét már csak gazdasági rendeltetéssel használják. Az egykori szoba inkább borház, a konyhát pedig szobává alakították. A barlanglakásokhoz csak közvetve kapcsolódnak az uradalmak olyan gazdasági építményei, amelyekben a cselédek számára valamiféle pihenő-, fekvőalkalmatosság is van. A falutól délre, az egykori Berta-majorban, felhasználva a terep adta lehetőségeket, a tufadomb oldalába istállókat, borospincét, cselédlakást, sőt még kriptát is vágtak. A cselédház, szabadkéményes konyhájával alig különbözik a falu más, háromsejtü lakásától, természetesen anyagától eltekintve. Sajátos azonban a marhaistálló hátsó falába süllyesztett négy alvópadka, amit a béresek számára vágtak ki (55. kép). A tufába vágott úri temetkezésnek megvan a paraszti változata is. Noszvajon a temető azon a dombon van, ahol a barlanglakások két csoportja, altalaja tehát épp olyan riolittufa, mint a lakások anyaga. Valószínűleg ez adta az ötletet, nem szólva a kényszerű helyzetről, hogy a sírokat is úgy vágják a kőbe, mint általában a barlangépítményeket. A pincevágó egyúttal sírásó is, a szerszám és a technológia azonos. Egy 220x80 cm-es, két-három méter mély aknát mélyít le először a sírásó, majd ennek fenekétől 80 cm magasságban az oldalfalakba fülkéket, ,,padlan"-okat vág be a koporsók számára. Egy sírba legfeljebb 21 koporsót tesznek, a gyerekkoporsókat pedig két koporsó közé, azok tetejére fektetik. Ha nagy a család, még hat méter mélységbe is leásnak és kettős padlan-rendszert képeznek ki. Felsőtárkány A Bükk hegység déli lábánál húzódó vulkáni tufaréteggel alig összefüggő sziget az a dombvonulat, amibe Felsőtárkány északnyugati szélén a borospincéket és a barlanglakásokat vágták. A pinceházak zöme a falu centrumához legközelebb eső Őrhegyen van, amit 26