Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

kürtő nyoma (4), alatta állt a belső fűtésű kemence. A sarokban megfigyelhető elfalazás (5) arra vall, hogy egy időben a kemencét a gádorból fűtötték, talán kémény nélkül. A régi borospince padlója alatt verem, amibe 18 q búza fért el, és amit a második világháború alatt ,,bunker"-nek használtak. Innen még egy újabb borospince (7), a gádorból pedig krumplispince (8), illetve tyúkól (9) nyílik. Végül is megállapítottuk, hogy a hajdani, kb. 14 barlanglakásból 1976-ban már egyet sem laktak. Cserépfalu A táj egyik legnépesebb faluja, ahol jelentéktelen arányban, ugyancsak voltak pinceházak. Szabó Zoltán szerint az 500 házból 12 barlanglakás volt és ebben 36 személy lakott.

37 1954-ben Gáborján Alice még 13 lakást talált a falu keleti szélén a hegyben, közöttük az egyik háromsejtű volt. A tulajdonosok közül egynek sem volt földje. A pinceházak keletkezését a hagyomány arra vezette vissza, hogy „akinek nem vót háza, az szedte fel, hogy ás magának házat, oszt nem fizet árendát".

38 Mi 1975-ben jártunk Cserépfalun és a helyi tanács tájékoztatása szerint, egy használható pinceház volt még a faluban, amiben egy idős férfi lakott. Majd bejártuk a hivatalosan Kácsi útnak, gúnyosan Kis Amerikának nevezett területet, és összesen 5 barlanglakást találtunk. Ebből 3 már romos volt, egyet istállónak alakítottak át és csak egyet használtak, megfelelően a tanácstól kapott információnak. A romos lakások közül kettő egysejtű volt, egy pedig háromsejtű. A rossz minőségű tufába vágott házak olyan benyomást keltettek, mintha századunk elején készültek volna. Kéménnyel működő takaréktűzhelyek lehettek bennük, ablakaik a kornak megfelelő méretűek voltak. A háromhelyiséges ház konyhájából pince nyílt, amit kétségtelenül bor tárolására használtak (59—60. kép). A romos házaktól mintegy 100 méter távolságra állt a másik kettő. A lakott üreg előtt a noszvaji Mátyás téri példákhoz hasonló nyeregtetős gádor állt, eleje dróthálóval lezárva, az istállónak használt lakás egysejtű volt, gádor vagy tornác nélkül. Cserépváralja A falu építkezésében még a közelmúltban is jelentős szerepük volt a természetes kőbe vágott üregeknek. Az 1930-as években öszszeírt 58 barlanglakás az összes lakóház 27 százalékát tette ki, 226 lakóval.

38/a A XIX. század közepén már említik a pinceházakat, de jóval kisebb mennyiségben. Az 1846. évi telekkönyv végén, az ösz29