Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

szesítés után a zsellérek felsorolásakor egy esetben „ez csak pincze lyuk, vagy földben kivájt gödör", másik két név mellett pedig „ez csak pincze lyuk" megjegyzés olvasható.

39 A nevekből •— Kádár Molnár János, Dudla András, ifjú Hajdú Mihály — arra következtetünk, hogy a lakók magyar nemzetiségűek és semmiképpen sem cigányok voltak. Feltűnő a barlanglakások kis száma már csak azért is, mert egy másik feljegyzés szerint a XVIII. század végén uradalmi használatban is voltak kőbe vájt üregek. 1783-ban jegyzőkönyv készült arról, hogy gróf Eszterházy István, Forgách Ludmilla férje, milyen „kastélyt, majorokat avagy más egyebeket épített". Az egyik tanú Cserépváraljára vonatkozóan tett vallomásában többek között a következőket mondta: „négy vagy ött kő vermeket, . . .egy kovács míhelt köbül kivágva, pincze házat köbül kettőt, . . .egy szilva aszalót köbül kivágva, épített".

40 Ha az uradalom kovácsműhelyt és két lakást vágatott ki tufából, akkor a barlanglakás nem lehetett annyira kezdetleges és lebecsült építménytípus, mint amilyennek azt századunkban tekintjük. Feltételezzük, hogy az uradalmi barlangépítmények modelljére a jobbágyok is készítettek hasonlókat, csak ezeket a telekkönyv nem különböztette meg a fennálló házaktól, talán éppen azért, mert műszakilag nem voltak alacsonyabbrendűek. A mai helyzetet alapul véve, Cserépváralján igenis voltak barlanglakások, amelyek egy időben magasabb gazdasági és társadalmi igényt elégítettek ki. 1970-ben a helybeli általános iskola tanulóinak segítségével öszszeírtuk a még használható állapotban levő pinceházakat.

41 A falu nyolc utcájában 20 objektumról készült adatlap és ebből megállapítottuk, hogy a ténylegesen használt házak száma 10, amiben 51 személy lakott. Ezek a számok megközelítik ugyan, de nem tükrözik a valóságot. Nem foglalják magukba a már romos, de még elemezhető lakásokat és a használatban levők száma sem teljes. Saját terepbejárásunk a fenti számokhoz hozzáadott még 3 lakatlan és 1 lakott pinceházat. A lakások mérete és alaprajzi elrendezése változatos. Megállapítható, hogy az egybenyíló szoba-konyha-pince-kamra együttesből álló, négysejtű lakásforma külön bejáratú istállóval két esetben fordul elő, a szoba-konyha-pince együttes külön istállóval pedig négy esetben. Ez a hat lakás, ami az összesnek egynegyed része, semmiképpen sem a vagyontalan szegénység lakásformája, a hegyvidék gazdasági viszonyai között ezek lakói a falu közepes gazdái közé számítottak. Közöttük az egyik (Petőfi u. 6. sz.) 1875-ben, egy másik (Alkotmány u. 22. sz.) 1901-ben készült, tehát a rangosabb barlanglakás megjelenése nem kapcsolható az újabb idők gazdasági fellendüléséhez. A közös bejáratú, háromhelyiséges lakások között 4 eset30