Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

gyarázatot is ad, így az építményt szinte tökéletesen el lehet képzelni. Az ,,odu" két helyiségből áll és kissé a földbe mélyített (2—3. kép). Az első rész, a „tornácz", bejárati oldalán kétharmadrészben nyitott, a kemenceszáj előtti részt védő „közfal" alatt és a bejárat másik oldalán ülőpadkák. A tornácot zsúpos féltető fedi, ez alól nyílik a ház ajtaja, egyik oldalán az „alsó ablak"-kal, másikon a kemenceszájjal, ez alatt tüzelőpadka látszik és „katlan"-t jelez a rajzoló. Az ajtó feletti „felső ablak"-ban kéttagú rács feszül. A kemenceszájat „tévő" takarja, „a mivel a kenyérsütő szádját beteszik" — írja Herman O. A kemenceszáj felett tisztán kivehető korom arra enged következtetni, hogy a kemencének nem volt kéménye, amint ez a képeken nem is látszik. A kemence és a fái között van a „sut vagy surgyik". A „pinceház" mennyezete „itt boltozatosán vájva", lakói „napszámosok, nagy családú szegény népség". Megjegyzi még, hogy „a lakórész egészen a tuffába vájva", a tornácnak ugyanis csak az egyik oldalát képezi szikla, a másik már épített. Andornakon „egynek a kivételével, valamennyi odu tornáczos", írja és a másik rajz éppen ezt az egy kivételt mutatja be (4. kép). A sziklafal alatt függőlegesre vágott, meszelt homlokzaton tömör fa ajtó látszik, mellette magasan elhelyezett kis ablak, ráccsal. Az ajtótól jobbra füst gomolyog, valószínűleg az előbbihez hasonló, primitív füstelvezetés ez és még tornác nélkül. A kemenceszáj előtt jobbra kőbe vájt sertésól. Az előtérben álldogáló gyerekek külseje arról tanúskodik, hogy a pinceházakat már ebben az időben cigányok is lakták. 1930 körül még két pinceházat tartottak nyilván ezen a területen.

10 Kistálya Andornaktálya község északi, eredetileg önálló része, az Egerpatak keleti partján. Míg a falu fennálló házai az alsó teraszon sorakoznak, addig a pinceházak az innen keletre, párhuzamosan húzódó domboldalba vannak vágva, eredetileg több, egymás fölött fekvő sorban. A barlanglakások három csoportban helyezkednek el, délen a Hatházon, középen az Alsó-parton, északon pedig a Felső-parton. Számuk 1930 körül 76, vagyis az összes ház kb. egynegyede és bennük 366 személy lakott.

17 Mintegy húsz év múlva, 1949-ben, a pinceházak száma már 68-ra csökkent, 244 lakóval,

18 1970-ben a 17 barlanglakást már többnyire cigányok használták. Kistályáról is először Herman Ottó írt, de sajátságos módon nem a pinceházak, hanem a „matyó bugyos ház" kötötte le figyelmét, 11