Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

I. BARLANGLÉTESÍTMÉNYEK LEÍRÁSA Az irodalom fentebb bemutatott adatai nyomán a Miskolctól Egerig húzódó sáv tizenkét településében kereshettük tehát a barlanglakásokat és a velük kapcsolatos, vagy éppen tőlük független gazdasági építményeket. Kutatás közben azonban a települések száma valamivel még gyarapodott, s így összesen tizennégy helység barlanglakásairól számolunk be az alábbiakban. Andornak A mai Andornaktálya község déli része az Eger-patak keleti teraszán, melyet északkeleti irányban völgy szakít meg, ahol évszázadokon át barlanglakások voltak. Ma egy sincs már sem funkcióban, sem eredeti állapotában, a legtöbbet borospincévé alakították át, okleveles említésük azonban a korábbiak közé tartozik. Egy pereskedés tanúi azt vallják, hogy 1725 körül „még Andornakon házak sem voltak, három-négy gazda pedig, ki ott rejtezkedett tsak az Pinczében lakott..." Egy másik tanú: „Andornakon még akkor tsak két-három lakos volt, azok is a Kis-Tállyai szőlők alatt a Pinczében laktak volt",

14 vagyis épp azon a területen, ahol a pincék nagyobbrészt ma is vannak, és ahol a pinceházak is voltak. Herman Ottó első útját Andornakon kezdte, valószínűleg azért, mert jó barátja volt Mocsáry Lajos, a falu birtokosa.

15 Egész útján kíséretében volt Koszkol Jenő, s feltételezhető, hogy a mellékelt rajzok egy részét ő készítette. A barlanglakásokat a fentebb említett völgyben találta meg: „ebben vannak az odvak, még pedig a leginkább elmálott rétegben, földben" — ez a Rózsadomb, a szilárdabb részben, a „kőporban a pinczesor". Egy pinceházról alaprajzot és homlokzati rajzot is készítettek, egy második házról pedig csak perspektivikus képet. Az első lakás ábrázolásához rövid mali)