Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

lent meg Szathmáry József orvosdoktor gondozásában.

13 A két kiadás közötti különbségekre hátrább részletesen visszatérek. Benkő Sámuel további tudományos publikációs tevékenységét a következőkben összegezhetjük: Irt több orvosi szakmunkát, megjelentette hosszú időn át gondosan vezetett meteorológiai megfigyeléseit. Ezekről hátrább még szó esik. Jelentős a Bécsben, 1787-ben megjelent állambölcseleti műve: Tentamen phílopatriae in monarchiis et aristocratiis promovendae philosophicum. Ezért a munkájáért II. Józseftől jutalmat kapott. Szabadelvű volt, de örömmel üdvözölte II. József abszolutizmusát (1. pl. a XXVIII. fejezet végét). Topográfiájában most megírandó „könyvecske"-ként említi a Flora • Miskoltziensis-t (Miskolc flórája), ez valószínűleg sohasem készült el, nem említik a különböző bibliográfiák és más források sem.

14 Miskolc helyrajza nem az első műve Benkőnék, de az elsők közül való. Első publikációja 22 évesen, egyetemista korában, 1775ben látott napvilágot. Munkájának tematikája tükrözi egész, széles érdeklődési körét, és előrevetíti további publikációs tevékenységét. A város története és leírása mellett részletesen helyt ad sok más megfigyelésnek. Igen jó áttekintést nyújt a kétszáz év előtti Miskolc város képéről, a lakosság életmódjáról, egészségügyi helyzetéről, természeti adottságáról, gazdálkodásáról, szőlőtermesztéséről és borkészítéséről. Benkő Sámuel Topográfiájának főbb témái a következők: 1. A város geográfiai helyzete és lakossága: I—

XII. fejezet. 2. A miskolci szőlőtermesztés és borkészítés: XIV—

XVIII. fejezet. 3. Miskolc 1871. és 1872. évi időjárása: XIX.—XXV. fejezet. 4. A város története: XXVI—XXVII. fejezet. 5. A tájra jellemző betegségek: XXIX—

XXX. fejezet. A továbbiakban néhány kiragadott példával kívánom illusztrálni Benkő Sámuel közreadott munkájának jelentőségét, forrásértékűségét. „A lélekszám csaknem 13 000-re rúg. 1780-ban a születések száma 593 volt, a meghaltaké 339, fiú 310, lány pedig 283. Az új házasságok száma 141, az összes házasságot kötötteké: 2286" — írja az első oldalakon. Forrása — amelyre hivatkozik is — „az 1780-ban készült népszámlálási táblázat." A középkori városmag az 1755— 1773. közötti években is újabb utcákkal, újabb negyeddel gyarapodott: Szepessy újsor u., Tóth u., Kisarnót u., Kishunyad u., Nagyleánytemető u. (Szt. Anna u. egy része), Tizenháromváros u. (Vászonfehérítő u.), Füzes u., Pipisdombalja u., Tisztház sor stb.

13 A diósgyőri koronauradalom a 18. század közepén betelepített szlovák és német úrbéres iparosoknak és gazdasági munkásoknak is osztott házhelyeket. 1770-ben az úrbéri összeírás 1100 felsorolt nevei között 97 a német vagy szlovák. 1792-ben az evangélikusok között 61 német és 128 szlovák család van. Ezek nagyrészt a felvégen laktak. Mértek telkeket pl. Szirma felé is a sáncon kívül.

16