Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

lent meg Szathmáry József orvosdoktor gondozásában. 13 A két ki­adás közötti különbségekre hátrább részletesen visszatérek. Benkő Sámuel további tudományos publikációs tevékenységét a következőkben összegezhetjük: Irt több orvosi szakmunkát, megje­lentette hosszú időn át gondosan vezetett meteorológiai megfigyelé­seit. Ezekről hátrább még szó esik. Jelentős a Bécsben, 1787-ben megjelent állambölcseleti műve: Tentamen phílopatriae in monar­chiis et aristocratiis promovendae philosophicum. Ezért a munkájá­ért II. Józseftől jutalmat kapott. Szabadelvű volt, de örömmel üd­vözölte II. József abszolutizmusát (1. pl. a XXVIII. fejezet végét). Topográfiájában most megírandó „könyvecske"-ként említi a Flora • Miskoltziensis-t (Miskolc flórája), ez valószínűleg sohasem készült el, nem említik a különböző bibliográfiák és más források sem. 14 Miskolc helyrajza nem az első műve Benkőnék, de az elsők közül való. Első publikációja 22 évesen, egyetemista korában, 1775­ben látott napvilágot. Munkájának tematikája tükrözi egész, szé­les érdeklődési körét, és előrevetíti további publikációs tevékenysé­gét. A város története és leírása mellett részletesen helyt ad sok más megfigyelésnek. Igen jó áttekintést nyújt a kétszáz év előtti Miskolc város képéről, a lakosság életmódjáról, egészségügyi hely­zetéről, természeti adottságáról, gazdálkodásáról, szőlőtermesztéséről és borkészítéséről. Benkő Sámuel Topográfiájának főbb témái a következők: 1. A város geográfiai helyzete és lakossága: I— XII. fejezet. 2. A miskolci szőlőtermesztés és borkészítés: XIV— XVIII. fe­jezet. 3. Miskolc 1871. és 1872. évi időjárása: XIX.—XXV. fejezet. 4. A város története: XXVI—XXVII. fejezet. 5. A tájra jellemző betegségek: XXIX— XXX. fejezet. A továbbiakban néhány kiragadott példával kívánom illusztrál­ni Benkő Sámuel közreadott munkájának jelentőségét, forrásérté­kűségét. „A lélekszám csaknem 13 000-re rúg. 1780-ban a születések szá­ma 593 volt, a meghaltaké 339, fiú 310, lány pedig 283. Az új há­zasságok száma 141, az összes házasságot kötötteké: 2286" — írja az első oldalakon. Forrása — amelyre hivatkozik is — „az 1780-ban készült népszámlálási táblázat." A középkori városmag az 1755— 1773. közötti években is újabb utcákkal, újabb negyeddel gyarapo­dott: Szepessy újsor u., Tóth u., Kisarnót u., Kishunyad u., Nagy­leánytemető u. (Szt. Anna u. egy része), Tizenháromváros u. (Vá­szonfehérítő u.), Füzes u., Pipisdombalja u., Tisztház sor stb. 13 A di­ósgyőri koronauradalom a 18. század közepén betelepített szlovák és német úrbéres iparosoknak és gazdasági munkásoknak is osztott házhelyeket. 1770-ben az úrbéri összeírás 1100 felsorolt nevei között 97 a német vagy szlovák. 1792-ben az evangélikusok között 61 né­met és 128 szlovák család van. Ezek nagyrészt a felvégen laktak. Mértek telkeket pl. Szirma felé is a sáncon kívül. 16

Next

/
Thumbnails
Contents