Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

Ságokról és hegyekről; hogy keleten, nyugaton, vagy más égtájon feküsznek-e; azokról a növényekről és állatokról, melyek kiváltképp a hazai földön találhatók, valamint az ásványokról, továbbá a föld más hatásairól. Azután írjanak a lakosok szokásairól, vérmérsékletéről, a családi betegségekről és a kezelés módjáról, amellyel meggyógyít­ják azokat; a helybeli gyógyításról, vagyis azokról a gyógyszerek­ről, melyek a hazai földön találhatók; az időjárás különböző fő ha­tásairól és más számtalan dologról, ami a betegségek keletkezésének hol kedvez, hol gyógyítja azokat. Akik hideg és nedves helyen laknak, azok nagyfejűek, kövér testűek, duzzadt ajkúak, dagadt arcúak stb. Némelyik vidéken törpe termetű emberek születnek, némelyiken hosszú és magas emberek, másokon vastag nyakuktól eltorzított golyvások. Egyes vidékek a száraz betegségre és makacs köhögésre teszik az embereket hajla­mossá, mint például Britannia, más vidékek a pestisre, vagy más betegségre. Ahogy a vidékek különböznek egymástól, ugyanúgy nem csekély különbség figyelhető meg az emberek jellemében is a fé­lénkség és bátorság, a gyönyör és fájdalom és a lélek más érzelmeit illetően, mintha a lelki állapotok nyomon követnék a testi változás hatását. Ha ezeket mind össze nem gyűjtik maguknak valamennyi vidék orvosai, aligha lesznek képesek vidékük betegségeit tökélete­sen meggyógyítani, mint ahogyan az előrelátó Celsus mondja az or­vostudományról szóló említett művében, hogy a vidékek természete szerint különböznek az orvosságok fajtái, és másra van szükség Ró­mában, másra Egyiptomban, vagy Galliában stb. Hogy milyen a miskolci légkör, azonnal érthető egyrészt a város fekvéséből, másrészt az én meteorológiai megfigyeléseimből: szinte az egész város egy magasabb síkságon fekszik, úgy, hogy észak és dél felől dombok húzódnak vele szemben, nyugatról kelet felé pedig lejtős síkságba megy át, amelyen keresztül a szelek könnyen bejut­nak, és nyáron mérséklik a nagy forróságot, a többi évszakban pe­pid a lassú levegőt hozzák mozgásba. A levegő tehát egészséges, nem túlságosan könnyű, nem súlyos, hanem olyan, amilyet a neves Huxham megkíván a tüdő tökéletes légzéséhez Phisico-Medic c. munkája I. kötetének 5. oldalán. Egye­lőre az új város és az említett Mindszent falu levegőjét egészsége­sebbnek tartják, mint a régi városrészt, amely mellett a Szinva folyó folyik. Az előbbi helyek ugyanis észak és kelet felé magasab­ban fekszenek, s jóval távolabb vannak a víztől, s itt az északi sze­lek szakadatlanul fúl (fújnak); az utóbbiakat ellenben sűrű, lápos szennyeződés borítja, ki vannak téve a Szinva kigőzölgéseinek és áradásainak, és itt a legtöbb ház szinte el van temetve a völgyben. Hogy melyik utca egészségesebb a másiknál, azt majd csak akkor lehet meghatározni, ha olyan táblázat készül, amelyen egyházközsé­gekre osztva rajta lesz a egész város, és a helyi plébánosok és se­gédeik minden egyházközségben feljegyzik, hogy néhány éven át hány, milyen korú és milyen nemű ember halt meg különféle be­tegségekben. Minthogy ez nem nagy munka, végezzék el a köz ja­vára: e tevékenységükért megőrizzük örök emlékezetüket. 3>

Next

/
Thumbnails
Contents