Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Vikár Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete

Egy helyt a határozó szó elmarad és az ég jelzőt kap : Ha a csillagos ég be nem borult volna. (Lapújtő.) A mi a két versszak összevonását illeti, ilyenre számtalan példa van minden nép költészetében. Nálunk talán legismertebb az, amely Petőfinek Fürdik a holdvilág című költeményével történt, a hol az első és második versszakot a nép egészen hasonló módon új versszakká alakította. Petőfi : Fürdik a holdvilág az ég tengerében, Méláz a haramja erdő közepében ; Sűrű a földön az éj harmatozása, De sűrűbb két szeme könnyének hullása. Fokosa nyelére támaszkodva mondja : Mért adtam fejemet tilalmas dologra ! Nép : Fürdik a holdvilág az ég tengerében. Bujdosik a betyár erdő súrejében, Baltája nyelére támaszkodva mondja : Mért adtam fejemet tiltványos dologra !

1 (Saj. gyűjt. P,-Földvár, Békésm.) Az alapszöveg harmadik versszakának következő sora ugyanaz a Nyelvőrbeli palóc közlés szerint : egy szó eltéréssel van a negyedik sor : Lapújtő : A szegény Szűcs Marcsa el is tévelygëdëtt. Uj P.; Hol szegény Szűcs Marcsa el is tévelyedett. 1 Nevezetes, hogy az országszerte énekelt költemény, melynek a néptől eredő szép dallamát is több változatban ismerem, a müveitek ajkán is ugyanígy rövidülve él. A népköltéstani folyamat általános érvényre tett szert.