Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Miskolczy Simon János: Szerelmi históriák a régi Miskolc világából

vétkező fél büntettetett, addig a XVIII. századtól kezdve csak a nő lakol, míg a férfi szóba sem kerül. A XVIII. századtól kezdve mindjobban elharapóznak a pajzánabb esetek városunkban, úgy, hogy a jegyzőkönyvek csak úgy hemzsegnek tőlük. (Úgy zárójel között említem, hogy ezidőtől kezdve állandó katonaság ütött tábort városunk falai közt.) Mélyen tisztelt hallgatóim ! Ez egyetlen egy szerelmi história tárgyalásába akaratlanul is úgy elmerültem, hogy a még kilátásba helyezett pár kis történetet — az idő rövidsége miatt — kénytelen vagyok csak néhány szóval, száraz riporter-stilusban tálalni fel. Képzeljük el, mintha városunkban évszázakkal ezelőtt létezett volna egy újság, mondjuk a » Miskolci Hírmondó «, s ennek újdonság-rovatában a következő hírek volnának olvashatók : REJTELMES HISTÓRIA, VAGY A KÖNYÖRÜLETES SZÍVŰ MENYASSZONY, AVAGY TEMETÉS A SETÉT ÉJSZAKÁBAN, Miskolc, 1707 Szent-Iván hava 15 Álmélkodásra méltó eset történt a minapában Miskolc városábap, ami ékesen bizonyítja, hogy az igaz szerelem a szégyenletes állapotban sem hágy el és túlterjed a síron is. Újságunk hírmondója ugyanis az alább következendő ritka eseménynek jutott a nyomára, melyet eképen ad elő : Már napokkal ezelőtt elszármazott a híre városunkba, hogy a körömi határban, Ónod vára mellett még mindig egybeseregelve levő országos tanácskozáson csúfos véget ért az a két túróci követ, aki Rákóczi nagyurunk őfelsége ellen áskálódni merészkedett. Egyik ezek közül, bizonyos Rakovszky Menyhért nevezetű, Bercsényi és Károlyi generálisok csapása alatt vérzett el. A másiknak, ki Okolicsányi Kristóf néven hivatott, a fejedelem ott levő francia katonái által lőn veszte. Ezek ugyanis őt a