Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Miskolc város címere

- m Szendrei különben a pecsét köriratából azt olvassa ki, hogy Miskolc szabad királyi város volt, azzá Zsigmond király tette. Abból indul ki, hogy a „civitas" szó csak királyi várost jelent s az így kitűntetett város hálás tiszteletből vésette pecsétjére királya képét. Ez a nézet azonban kétséges, mert a civitas libera regia szó jelent szabad-királyi várost.

1 Olyan okmányt sem lelünk, amely ezt a tényt világosan beigazolná s végre, amint az országos levéltár is kimutatja, 1512-ben engedik meg a városnak a zöld pecsétviasz használatát, holott a királyi városok mind vörös viaszt használnak.Semmi sem igazolván tehát a Zsigmond-féle nézetet, itt ismét csak azt konstatálhatjuk, hogy a címerben lévő alak : egy királyi fej anélkül, hogy tudnánk, melyik királyunké. A 3-ik pecsét 1563-ból való (III-ik kép)

;î A pecsét mező közepén egy királyi alak van ábrázolva térdig. Fején királyi korona. Az arc teljesen sima, sem szakái, sem bajusz nincsen rajta. A fej körűi glória. A király testét középkori tóga fedi, derékon övvel leszorítva, jobb kezében egyágú kereszt, baljában keresztes országalma, tőle jobbra csillag, balra a félhold. A köriratból csak a S . OPPIDIS o MISKOL

c ' vagyis Miskolc város pecsétje szó — vehető ki. Ennél a pecsétnél látjuk tehát legelőször a teljes királyi alakot s világosan kiemeljük a legfontosabbat, a mi kiváló érdekessé teszi e pecsétet, a király feje körül látható glóriát. Ami a glóriát illeti, erre nézve kétféle tételt állíthatunk fel. Vagy minden különösebb szándék és célzatosság nélkül véste azt oda a pecsétnyomó készítője, vagy szándékosan. Az elsőre nézve önként kínálkozik az a feltétel, hogy vájjon nem a középkori magyar aranyakon

4 látható SzentLászló alakja szolgált-e mintául a vésőnek. Ez esetben ő csak azt a megrendelést kapta volna, hogy egy királyi alakot 1 Bartal: A magyarországi latinság szótára. 1901. 131 lap. - Ezt Szendrei is említi (146. lap) de ő épen állítása igazolásául hozza fel. 3 O. Levéltár. N. R. A. fasc. 723 n. 45. Szendrei, III. kötet, 232. 4 Lásd Rupp Jakab, Wetterle József vagy Schönvisner munkáit. 7*