Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Miskolc város címere

— loo véssen s ő a forgalomban levő magyar aranyokon látható Szent-László alakját másolta le, oda tevén természetesen a glóriát is. Ezen tétel ellen azonban azt hozhatjuk fel, hogy akkor a XVI-ik században az aranyakon levő király már nem tógába, hanem páncélba van öltöztetve,

1 míg a mi pecsétünkön a tóga tisztán látható, meg az, hogy Szent-László kezében harci bárd, míg nálunk kereszt van. Ha céltudatosan tette oda a glóriát, úgy itt csak egyik szentté avatott királyunkról lehet szó és egybevetve a körülményeket, az más nem lehet, mint Szent-István. Erre utasít minket az, hogy a régi írások az avasi templomot Szent-István tiszteletére épültnek nevezik.'

2 Közelálló tehát az a gondolat, hogy Miskolc város is a temploma védőszentjét, az első magyar királyunk alakját tette címerének. A következő pecsét ismét a 2-ik számnak a mása. (IV-ik kép.)

;! Közepén szembe néző koronás királyi fej, kétágú szakállal, tőle jobbra félhold, balra csillag, körül +SIGILLUM CIVITATIS+MISKOLCZ felírat. Előfordul 1624-i íráson. Az 5-ik pecsét (V-ik kép)

4 1639-től 1687-ig található írásokon szerepel. Megint egész álló alakkal, baljában kereszt, jobbjában az országalma, mellette a félhold és csillag, körül CIVITATIS MISKOLCZ SIGILLUM. Egy 1687-i pecséten már a hajdút találjuk," de mellette még ott van a félhold és csillag. Valószínű, hogy a pecsétvéső az előbbi címeren levő királyi alakot hajdúnak nézte és nagy ügyesen azzá változtatta át. Szendrei azt mondja, hogy a második számú pecséten látható arcképen a király hosszú szakállát a későbbi véső tudatlanságból, vagy a kezébe adott pecsét kopott volta miatt, két lábnak nézte s igy alakult volna ki a hajdú alakja. Tehát ezzel a pecséttel kezdődik a címerrontás. Egy 1694-i darabon a hajdú fedetlen 1 Lásd a fentebb idézett műveket. - Lásd p. o. Zsigmond király 1411-iki oklevelét. Szendrei III. 493. ;i Szendrei i. m. 146. 4 Országos levéltár. 1677—1687. N. R. A. 1053. 52. megyei levéltárban 1639—1641, a városiban 1683. évekből. s O. levéltár. N. R. A. 1430. 19.