Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Ilike szőni tanul

s mert nem mindenki hall, aki hallgat; épp az imént mondád, hogy amióta beszélek, azóta nyílott meg látásod és hallásod, pedig külső érzékeid épek valának addig is ; de a lelked, a szíved nem fogta fel s nem érté meg a látottak s hallottak néma beszédét, hiszem, hogy ezentúl több gyönyörűséget találsz majd a természeti jelenségekben és a művészi dolgokat is más szemekkel nézed s ítéled meg. — Talán úgy lesz Klári néni ; de még mindig nem fogok tudni mesét szőni, még ahhoz mindig kell valami, amit én nem ismerek. — Mi az? — Az is a látás és a hallás egy neme és az érzések is közreműködnek benne, csakhogy éppen ez taníthatatlan valami és akinek nem adatott, mestere nem lesz soha. Az emberek ezt egyszóval úgy nevezik, hogy ihlet; akit ilyen ihlet időről-időre megszáll, azt költői lélekkel és költői adományokkal megáldott embernek mondják ; ha termékeny, akkor erős a képzelete. Vannak azért költői lelkek, amelyek nem termékenyek, azaz nem tudják a lelkükben élő képet láthatóvá tenni sem szóval, sem írásban, sem ecsettel, sem zenében ; de megértik, ha más kifejezi helyettük, ezeket nem szállja meg az ihlet s nincs képességük kifejezni képzeletük alkotását ; de nagy gyönyört találnak a mások alkotásaiban ; ezért szereted te is a meséket hallgatni. Később még sok mindent megszeretsz a művészet és költészet világában, ha belső látásod fejlettebb lesz. Ime lásd, kiértünk a gyönyörű »Hűvösvölgy«-ből, elhagytuk a csinos hívogató nyaralókat, a sima gondozott út elfogyott és a szelid lejtőn feljutottunk egy szép fensíkra, melyet lombos erdőcske koszorúz félkörben, végig megyünk a zöld bársonyos réten, hogy egy újabb lejtőn kapaszkodjunk fel, amely ismét erdőkoszorúzott fensíkra vezet. Oly szépek ezek az egymást követő apró hegyek erdőkoszorús fensíkjaikkal, mintha egy századok előtt felosztott s kiszabott óriás angol kertben járnónk. Nézd mi csillog ott alant a lombok közül felénk, mint amikor egy fényes tükörlapra tűzi a nap vakító sugarait? — ez csak víz lehet. Menjünk ismét lefelé e kissé meredek erdei úton. Ime alattunk a legszebb panoráma terül, annál szebb, hogy csak részletenként lát, á