Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)
II. rész - A középiskolai oktatás filozófiája
ez a hármas alaptulajdonság képviseli és megszerzésének színtere a középiskola. Mert míg a középiskola egyrészt arra törekszik, hogy a vallástudományok, a klasszikus és modern nyelvek tanítása nyomán a görög és római, — valamint a modern íróknak az erkölcsre ható, az egyén egész magatartását, kedélyét, szívét és lelkét finomító műveinek olvastatásával az ifjút valóban érezni tudó ifjúvá nevelje; míg a költészet és irodalom, a szabadkézi rajz és az ének a szép iránt való lelkesedést s a művészi ízlést kelti fel és az erre való hajlandóságot gyökerezteti meg az ifjú lélekben, s míg a történelem a lángoló hazaszeretetet plántálja be a minden magasztosért buzgón dobogó tanulói szívbe — és a történelmi nagyságok : Nagy Lajos, Mátyás király, Napoleon . . . jellemének és az ebből folyó tetteinek ismertetésével ezeket, mint az akarat törhetetlen apostolait mutatja be követendő példa gyanánt s ezáltal az akarásra való képességet oltja be a tanulóba, — addig a természettudományok és a matematika képezik összességükben azt a hatalmas erőforrást, amely forrás a gondolkodás és az ítélni tudás csíráit táplálja s teszi életképessé. De míg egyfelől a leíró természettudományok a természet szeretetét, a reális világ iránt való vonzalmat szülik meg és erősítik fokozatosan, addig a természettan és a mathematika a maguk puritán egyszerűségével, szigorú következetességükkel és szemmel látható igaz eredményeikkel az ifjút az igazság, rövidség, egyszerűség, szabatosság elsajátítására tanítják és a tanulóba nemcsak belevetik az Ítélni tudás magvát, hanem példáikon útat mutatnak arra nézve, hogy a körülmények szerint miképen kell helyesen Ítélni. Mindezekkel párhuzamosan halad a test edzése, a testnek rugalmassá, szívóssá, az időjárás szeszélyeivel szemben ellenálló képességűvé való fejlesztése. Az elsajátított tudományok egyes részletei idővel kimosódnak az emlékezetből, sőt az egyén valamely, az ő hajlamainak leginkább megfelelő életpálya korlátai közé zárja magát, de az érezni tudó szív, az akaraterő és a helyes ítéletet megalkotni és kimondani tudó képesség az ifjú soha meg nem rozsdásodó kincséül marad meg; eme hármas alaptulajdonságnak, az egyén ezen megbecsülhetetlen hármas arany-