Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Az ember őskora

kedésük, társadalmi berendezésük is sok hasonlatosságot mutatott az ős egyiptomi és ázsiai népekéhez. Középamerikai vidékeken oly régi romokat találnak, melyek csak nagy és régi kultúrával dicsekedő népek varosaiból maradhattak meg és az egyiptomi legrégibb műveltséget megelőző időkre világítanak be. Francia, angol és amerikai tudósok megállapították, hogy a közép-amerikai őslakók nyelve, irása hasonlatosságot mutat az egyiptomi, a kaid és az etrusk nyelvek és Írásokhoz s így ezek között öszszefüggés van. Már pedig, tekintve a hajózási eszközök nyomorúságos voltát, a földrészeket elválasztó nagy óceánokon az ember nem jöhetett át Amerikából Afrikába s innen Ázsiába ; ez csak szárazföldön lehetett. Az ősi, az ókori tudósok által feljegyzett mondák szerint a műveltség bölcsője nyugaton keresendő. Innen vándorolt volna a műveltség keletre. A mi hagyományaink és tudásunk az emberi nem bölcsőjét keleten, Ázsiában kereste. Azt tartották, hogy a Pamir fennsík lehetett a bölcső, hol a sárga, a fehér és barna emberi fajok érintkeznek. Ez a hely azonban második települő hely lehet s amikor az ember itt megjelent, akkor már a műveltség viszonylagosan magas fokán állott. Hol volt hát az igazi bölcsője? Hagyományok itt is beszélnek kontinensek elsülyedéséről. Ceylon, Madagaskar állatvilága igazolja, hogy ezek között lehetett összefüggés és az állatvilág ama typusai, melyek az emberhez legközelebb állanak, ezen a vidéken élnek. Vannak, akik egyenesen Ausztráliát tekintik a bölcsőnek, érvelvén azzal, hogy az emberi nem, mely gyermekségében élhetetlen, csak oly vidékeken maradhatott meg, hol a nagy ragadozók hiányoznak. Ez a vidék Ausztrália, melynek állatvilága a fossil állatvilág eleven képének tekintendő, egy hátramaradott anti diluviánus világ ; ahol nagy ragadozók nem éltek, tehát az ember ott erős ellenségekkel nem küszködött. Hivatkoznak arra is, hogy a legrégibb eszközük a bummerang és a bola, itt mint ősi eszköz s mint még ma is használatos szerszám, ezt a földet kultúrájával összeköti