Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Az ember őskora

Meg kell tehát elégednünk azzal, hogy az ember csecsemőkora a harmadkorban, kis gyermekkora a jégkorszak előtti korszakban folyt le, de hogyan és hol, azt nem mondhatjuk el. Az ókor bölcsei beszéltek egy nagy, elsülyedt világról Atlantis-ró\, mely szerentük műveltségben nagyon előhaladott volt, de a föld most már elképzelhetetlen forradalma következtében az atlanti óceánba sülyedt. Ez a kontinens érintkezésben lett volna Amerikával és Afrikával is. Geológiai leletek összekötik Amerika harmadkori állatvilágát az így érintkezett ó-világ állatvilágának negyedkori alakjaival. Lehetetlenség nincs abban, hogy onnan vándoroltak volna őskori emberek kelet felé, de miután az a világ elsülyedt, nem tudunk bizonyítékot adni. Ha csak azt nem fogadjuk el teljes bizonyítéknak, hogy az amerikai őslakóknak hagyományai teljesen megegyeznek az egyiptomi, a zsidó és az asszír hagyományokkal. Amint a bibliából tanultuk a világ teremtését, épen úgy adják elé azt azok a cserép könyvtárak, melyeket ázsiai kutatók a legrégibb asszir városok romjaiból kiástak s melyekből egy még régibb kultúra, a minden művelt népet sok ezer évvel megelőzött sumirek kultúrájának ősrégi s mindezeket csodálatos fénynyel övező gazdagsága emelkedik ki. Az egyiptomi hagyományok után felemlíthetjük az ős európai népek hagyományait, Deukalion és Pyrrha mondáját. Ezekkel a mondákkal teljesen megegyező volt a világteremtésről való mondája az amerikai őslakóknak akkor, mikor az európaiak felfedezték azt a földrészt. A tengerek nagy távolságai választották el az ó-világ kontinenseit az amerikai ikerkontinenstől ; a hosszú évezredek alatt, hogy az összekötő földrész elsülyedése után a föld átélte a jégkorszakok idejét, elfeledte az ember, hogy túl még van valami élet ; a legbölcsebbek is csak azt tudták, hogy ha a föld gömbalakú, akkor a spanyol félszigetről egyenesen Kelet-Indiába lehet hajózni. így találkoztak nyugat felé menve egy közben eső világrészszel, melyet Nyugat-Indiának s még tovább és később Amerikának neveztek s bámulva hallották, hogy az a nép, melynek még csak létezését sem gyanították: épen úgy beszéli el a világteremtését, mint ők. Vallásuk s a jövő életre vonatkozó véle-