Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Művészi nevelés és a műipar fejlesztése

tottam össze annak, hogy a nyugoti nagy nemzetek a művészi oktatás kiterjesztése által miként fejlesztették ki és virágoztatták fel műiparukat — három évtizeddel ezelőtt. Az utóbbi három évtized alatt óriásit haladt az ipar és a hatalmas lendületnek indult műipar egyik legelső tényezővé emelkedett a népek és nemzetek nagy versenyében. Az arányok azonban alig változtak. Amely nemzetek akkor legelőhaladottabbak voltak, most is vezetnek. ízlés dolgában ma is elől jár a francia nemzet, de hatalmas versenytársa, az angol, készítményeinek gyakorlatiasságával és szolid tartósságával a versenyben mellette követel helyet. Az angol és németalföldi műipar a modern, új formáknak a célszerűségi szempontokkal való összeegyeztetése tekintetében a legelsők manapság. Új versenytársaik : a német műipar, amely lankadatlan erőfeszítéssel követi nyomon amazokat ; továbbá az amerikai, amely a sokszor ridegnek mondható egyszerűség és gyakorlatiasság szellemében törekszik az amerikai közönségnél minden mást kiszorítani és Amerikát — a Monroë-tan értelmében — az amerikai ipar számára lefoglalni. Az 1900. évi párisi világtárlaton Olaszországnak ezredéves hagyományon alapuló iparművészete még az országos rázkódtatások mellett is hatalmas méltósággal állott a versenytársak mellé. Az új király alatt pedig az iparművészet föllendítésére is nagyszabású tevékenység indult meg, a melynek eredményét a mult nyáron a turini nemzetközi iparművészeti kiállításon mutatták be a világnak. Spanyolország ipara még szóba sem jöhet a versenyben s csak a régi aranykor műiparának hagyományos csillámlásaival feszelgett. Az északi népek (finn, svéd, norvég) meg a délszláv népek műipara, valamint Oroszországnak is nagyterjedelmű, de legnagyobbrészt csak a nyerstermények első, durva feldolgozására kiterjedő ipari tárlatai inkább a különösségükkel keltettek hatást, de a nagy világversenyben komoly tényezőkként nem foglalhatnak helyet, éppen úgy, mint a távol kelet és a tengerentúli országok és a félvad népek exotikus múipari cikkei.