Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Művészi nevelés és a műipar fejlesztése

szetes berendezkedés olyan országban, hol a lakosság minden ízében át van hatva a művészi neveltség, a rajztanulás nagy horderejének tudatától. Hisz ezen sűrű lakosságú, fejlett iparú országban a kézművesek is sűrűn látogatják az akadémiák esti tanfolyamait, mert egyes iparágaknál nem is nélkülözhetik a művészi képzettséget. A legnagyobb akadémiák, a brüsszeli és antverpeni akadémiák növendékeinek is csak kis része (Vb része, de legfölebb Va része) marad a szorosabban vett művészi (festő, szobrász, építész) pályán, a többi a hazai iparművészet terén értékesíti ismereteit. A pályázatok itt is nagy divatban vannak. Maga a fölvétel is — a jelentkezés nagy száma miatt — pályázat útján történik. Sőt a közös élő-minta után való rajzolásnál is a legjobb helyeket hetenkénti pályázaton nyerik el. A díjakra való pályázatoknál vegyes zsűri vagy más akadémia tanári kara ítél. A díjakat érmek, néha könyvek, rajzminták vagy matematikai műszerek képezik. Az osztrák uralom alatt, Mária Terézia idejében, voltak királyi ezüst érmek is (médaille royale); 1830-óta pedig állami érmek három fokozatban. Vannak továbbá a városok címerével ellátott községi érmek (médailles municipales). Szigorú pályázaton nyerhetik el a római díjat és pedig 13 évi időszak alatt 5-ször festők, 3-szor szobrászok, 3-szor építészek és 2-szer rézmetszők. A képzőművészeti társulatok, az iparművészet fejlesztésére alakult magántársulatok éppen ugy fokozzák a művészi képzést és tevékenységet, valamint a kis ország nagyszámú, gazdag és világhírű műgyűjteményei. Majd minden városnak van kisebb-nagyobb múzeuma, képtára ; a a templomok, városházak s a többi középületek egyrészt becses műemlékek, másrészt a belsejük egy-egy iparművészeti múzeum. Belgium művészetére vonatkozólag hadd álljon itt Loais Píau-nak a 60-as években megjelent Études sur l'art c. művéből egy pár idézet: »Belgiumnak kerekszámban 1200 művésze van jelenleg, kiknek évi műtermelése körülbelül 5 milliónyi értéket képvisel; bizonyára nem megvetendő oly országban, mely-