Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

lensége, liogy Őt, a hatalmas istent szinről-szinre megismerhessük, mert szemeink homályosak, gyöngék, gyarló földi embereknek szemei. A szívnek ábrándos, őszinte hite érzi csupán az ő hatalmát, felségét, jóságát és igazságát. Xem lehetünk anyagimádók, materialisták, mert érző szivünk van és ha ezt a szivet kitépnők kebelünkből, akkor életünket szakítanék meg. Ennek a szívnek az ő alkotó, mindenható istenéhez való édes, boldogító hite képezi neki legszebb örömét, örökzöld reményét. Ki merészeli megtagadni a szivnek ezt a jól sejtő érzelmeit? Ki merészel szembe szállani az ég haragjával, villámot szóró mennydörgéssel ? A tudomány és a hit hasonlítanak ahhoz a munkálkodó két mérnökhöz, akik a Szt.-Gotthard hegyben alagutat fúrnak, egyik nyugatról, a másik keletről kezdi meg az ásatást és hónapókon tartó munka után összetalálkoznak, nem tévesztik el a kijelölt és tervszerűen megállapított irányt. Vajha a tudás és hit is összetalálkoznának egykoron, hogy a közös fáradozás megteremtette eredmény boldogíthatná az emberiséget. Nem fejezhetem be értekezésemet a nélkül, hogy meg ne említsem az emberiség bizonyos töredékének buzgólkodását a tekintetben, mely az anyag és szellem egymáshoz való közeledését czél ózza. Korunkban már igen ismeretes, elterjedt, sot ijesztve kisértő foglalkozás a spiritizmus nevet viselő szellemidézés. Akadnak ugyanis egyének és szervezett társulatok, a kik arra vállalkoznak, hogy meghalt emberek szellemének köztük való megjelenésén, vendégszereplesén fáradoznak, azonban ez a vállalkozás többnyire a törvényszék vizsgák) bírája előtt éri el a megérdemlett kudarczát. A spiritizmus, bárha homályos és kétes valami is, a tudásvágyon alapul. Azt az óhajt bizonyítja, hogy a túlvilágról ha nem is sokat, legalább egy kis darabkát megismerhessünk. Mert boldogtalan az ember, ha az örök elenyészés gondolata üt sátrat fejében és inkább szereti a titokzatos ábrándot, mint a szürke, materiális igazságot. A spiritistikus tanok szerint az anyagnak és szellemnek egymással való találkozása csak alkalmas medium közvetítésével történhetik, midőn a szellem mégjelen és nézeteit