PAP MIKLÓS: Debreczeni Ember András és Maton János leírásai Tokaj-hegyalja és Zemplén településeiről (Documentatio Borsodiensis 6. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

Bevezetés

kát Alsó Bénye pusztulásáv

al s a Baskai veszedelem leírásával, melyből csak az 1-13 oldal maradt meg. E Marton János által írt krónikarészt helyezték tévesen be a Debreczeni Ember András által írt elvesztett krónikarész helyére. Hová lett a Debreczeni Ember András által írt 1914-ben még Drozsnyik Mihály tulajdonában lévő krónika? Hová lett a Marton Jánosnál talált kézirat 1-31 lapja, s hová a Baskai veszedelem folytatása? Ki volt Debreczeni Ember András és ki volt Marton János? E kérdések tisztázására a sátoraljaújhelyi levéltárban s Erdőbényén kezdtünk kutatásokat, sajnos nagyon kevés eredménnyel. Erdőbényén még most is számos Marton család él, de a kézirat hiányzó részéről sajnos senmit nem tudnak. Ugyanígy senki nem ismeri Drozsnyik Mihályt vagy leszármazottait, kiknél az Ember András-kézirat volt. Sokkal eredményesebb volt a krónikaírók személyének ismeretére vonatkozó kutatás. Mind Sátoraljaújhelyen, mind Erdőbényén találtunk reájuk vonatkozó adatokat. A két krónikaíró személyére vonatkozóan eddig a legbizonytalanabb adataink voltak. Hegedűs Sándor és Dongó Gyárfás Géza úgy látszik csak az Ember András krónikaírói tevékenységére vonatkozó adatokat ismerték némileg, mert Marton Jánosról, mint krónikaíróról semmi említést nem tettek. Dongó Gyárfás Géza szerint "Ember András a Hegyallyai Városok leírásának szerzője, úgy vélem fia volt, vagy lehetett annak a Debreczeni Ember Andrásnak, a kinek emlékezetét 1726-ból Zemplén vm. levéltárában egy tanubeszedő jegyzőkönyv (Protocollum collate) mentette meg az örök feledéstől s mely jegyzőkönyvben egyebek közt Gesztely helységnek akkor volt literátus hirü papjáról igy emlékezett meg az egyik tanú : "Gesztely nevü Hellységben /. .J akkori praedicator nana j Debreczeni Ember András uram. " Egy másik helyen megjegyzi :^ "így ez a körülmény is kormeghatározó (az 1739-40. évben dúló pestis), hogy t.i. Ember András ezt az ő verses müvét a XVIII. századnak 50-es évei körül szerzetbe: Ember András, aki vármegyénknek "jurassera" (szolgabírói esküdt) volt 1732-ben a Ferenczy család nemeslevelének kihirdető záradéka alatt."

7 Több különböző okmányból határozottan megállapítható, hogy Debreczeni Ember András a hegyaljai járásban viselte az esküdti tisztséget. A sátoraljaújhelyi levéltárban a vegyes közgyűlési iratok között 352. sz. alatt van egy latin és egy magyar nyelvű levele. A latin nyelvű Tállyán 1732. jan. 26-án kelt, melyben összeírja az adó és fu-