Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
kép a' Rákóczy ferencz féle forradalmi korszakból, mellynek felső részén szent képek voltak mintegy rámába illesztve, 's szóhagyomány szerint a' királypárti községek ismertető jeléül voltak felállítva. - A' város déli részén alól, a' mostani kavicsbánya mellett te rül el egy kissé emelkedett hely, mellyet a' nép farkas dombnak nevez. - Itten hajdan vermek voltak 's a' monda szerint egy közüllök nyitva lévén egy farkas éjjel bele esett, ugyan akkor éjjel a* város Farkas nevü brúgós czigánya is lakadalombúi arra tartván rá esett a* farkasra, — kezdődött az ismerkedés, - a' czigány rémültében rá rántotta a' legkeservesebb nótát a' brúgón, 's húzta reggelig - mibe a' farkas gyönyör ködni látszott - 's igy rájuk viradván a' czigányt brúgóstúl megmentették a' farkast pedig agyon verték. - Ez idő óta hivják farkas dombnak, és ha valaki későn kel fel azóta mondják hogy: rá viradt mint a' Kövesdi farkasra. A* határában előforduló Kétpatak közi , Marhajáró , Szék többi topographiai ne- oldal , Temető , régi egri út , és vek, azok lehető magya- nagyszállás , mind egyforma sürü rázata és természeti gyeppel bevont legelők, a' nagytulajdonságuk fel jegy- szállás egy része ez időszerint zésével. kaszáltatlk is miről alább lesz szó. - Kenderfőid , a' város nyugati réezón a' szántóföldek jobbjai közé tartozik, nagyobb része •ágyáz.tatik és minden évben ken-
