Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
der termesztetik benne. - Meleg oldal , középszer minőségű három vetés forgású, u. m. 1°- évben rozsai, 's kevés kétszeressel, 2 évben árpa 's zabbal vettetik, harmadikban ugarul hagyat ik. Alsóostoros düllő , Felső ostoros , Keresztül járó düllő , Ostorost siskás düllő , /:sok siska terem benne:/ Gordonyos düllő , Köles düllő , Túlsó hajitó , Közép hajitó, Innetső hajitó , Görbe , és Parti düllő mind szántó földek olly minőségük és úgy raiveltetnek mint a' Melegoldalbeliek, - továbbá következik a' Szőllőlapos düllő , szántóföld a' jók közül való, 's egésszen a' két szemközt álló szőllő partokig terjed, három vetés forgású, vettetik 1° évben , u. -i „ikban . . kétszeressel, 2 árpa és zabbal, 3 iJct,ari ugar, a' lehetőségig trágyáztatik közel létté miatt. Kislapos düllő , ugyan ollyan és úgy raiveltetik. Baloldal szőllők /:Kövesdről Szomolyának menve a' bal oldalra esik:/ középszerű parti szőllők, földeléssel tartatnak fel. Völgy rét , elterül a' két szőllő partok között, a* rétek jobbjai közé tartozik 1-2 er kaszálható, erős záporok idején a' hegyekből leomló viz rongáll— ja. - Jobboldal szőllő , ollyan mint a' bal. Pazsag düllő , sovány szántó földek, 1° évben rozs, 2 ^* 811 burgonya vagy kukuritza alá használtatik, 3 ban ugarul marad,-
