Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

Délről határát a' Sajó folyam mossa, és képezi, ez okon a' száraz völgyhöz nem számitható. 2. Kalló Község volt 1664 év előtt Kálló-tó /:praedium:/ Később lett Sajó Kalló, jelenleg Szuha Kalló név alatt ismeretes . 3. a' második pontba meg van felelve. ik 4. 1664 évbe Gőcze István akkori birtokos végrendelete nyomán emlittetik leg elsőbb. 5. a' Község népessége egy kis részbe ős magyar családok ivadéka, mint a' volt földes urak utódai, - a' kőz nép Ruthen és felvidéki tót eredetű fajokbúi települt több izbe, van 8 zsidó család is. 6. a' Községet illetőleg az l

SO pont alatt kimeritöleg meg van fejtve. 7. a Topographiai számok, a' község belső hellyé után, áll az Hosszú Horvát szántó földek, Eszakrúl a' Kurittyáni határ mellett kezdődnek, mivel véggel Kelet felé a Horváti határ felé a' Szuha patakig járnak, a' földek hosszak lévén, innét vették elnevezésüket. - ezen düllőben a' Falu Északi részen fekszik a zsidó temető a' Sürü erdő, hajdanta igen sürü erdő lévén, nyugatrúl a' Kaczola puszta szomszédságában, eredeti elnevezését fekvésétül nyerte, ma már legelő. Szeles, szöllő, ollyan Dombon fekszik, mellyen a' szél a' leg csendesebb időbe is jól lengedez, egyébb kor erőss, - itt nyerte elnevezését, már egy pár évektől ólta a' szőllők ki ortattak, mái nap mint szántó földek használtatnak. alatta Déli oldalon fekszik a' szeles allya szántó föld, melly a' természeti fekvésénél fogva a szeles szőllőtül vette nevét. a' Kis Kerek erdő, és a' nagy kerek erdő, mind a két Erdő bár meg nem szakadva egymástól, de természetes fekvésüknél fogva, kerekségükhöz képest nyerték elnevezésüket. A' parti főid első düllő, szántó főd, mivel a' Faluhoz leg közelebb eső parton kezdődik, fekvésénél fogva nyerte el nevezését is. Parti föld második düllő, az első parti főid düllő után