Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

következvén, a' part közepén, természetes fekvésérül neveztetik. Parti föld harmadik düllő, következetesen, a' két düllő után nyerte természsetes fekvésétül el nevezését. oldal föld, szántó földek, part oldali természetes fekvésénél fogva vette el nevezésétt, ezen nyomásnak keleti óldán /!/ van a' Közönséges Keresztyén temető. Sós tó mellyek, szántó főid, déli oldalán van a' Sajó áradásának egy ere, álló tó, Sós tónak hivatik, erről, neveztetik. Puszta Templom szántó földek, ezen a' hellyen épületek fundamentuma volt, mellynek romjait a' föld szint, ez elött 30 évekkel, vagy ko évekkel, a' fundamentomot ki ásták a' földbül, hogy a' föld szanthatóvá legyen, - a' köz vélemény oda irányúi hogy e' hellyen Templom volt, erről neveztetik Puszta templomnak, hol most kukuricza és kender termeszt et ik. alsó és felső rétek, természetes fekvésüktől vették nevüket. Forrás szög, szántó földek, a' gyakori forrás ki ütésektől vette eredetét, mert bár hol ásáson le a' főid két asó nyomra tüstént viz üti fel magát. a' szuha folyó a' Kurittyáni határtúl kezdve, le fele Eszaktúl, Délnek a' mútsonyi határig, mossa a' hellység határát . a' Sajó folyam pedig nyugatról, kelet felé folyván alsó Bartzikával és Sajó Kazintzal részben képezi a' határt a leg első Kállai biró volt üveges nevezetű ember, a/ki/ akkor tétetett biróvá, mikor a' niária Terézia úrbéri törvénye ki adatott. Kelt Sz. Kalló, ^ók

1

^ május Köteles Lajos msk biró ifjú Tinya György msk XXX