KOPASZ ERZSÉBET: Szendrei János bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 4. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1982)

Szendrei /Wagner/ János 1857-1927

many és a technika áj felfedezései, eredményei felé. Sok tudományos közleményt olvasott, például a darwinizmusról, a Mars tudományos megfigyeléséről, a távolbalátásról, az elektromos diktálógópről, az autoszuggeszcióról stb. Tele van tervekkel, elkészült vagy vázlatban lévő munkákkal, amelyek, ha megjelennek, gazdagítják a magyar tudományt. De terveit módosította egészségi állapota, no meg a megváltozott történelmi helyzet is, A világháború és az utána következő forradalmi-ellenforradalmi átalakulások megváltoztatták a tudományos élet mindennapjainak légkörét is. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából dolgozott "A magyarországi várak összefoglaló története" ciraü munkán, melyet diszes, albumszerű kiadványnak szeretett volna látni; elkészült, de nem jelent meg "A magyar cimer, a szent korona, a nemzeti zászló ós a hadi lobogó története" cimü nagy munká23 ja. Barátai unszolásának engedve tervezte emlékiratai megírását. "Az utolsó félszázad közéleti, művészeti, irodalmi és tudományos tényezőivel úgy idehaza, mint nagyrészben külföldön is érintkezésben volt s kO évről összegyűjtve, ponto24 san rendezve, tízezer levele van eltéve e munkához." Egyik nyilatkozatában még egy kedves munkájáról tesz említést t élete őszén, belemerülve a filozófiába, "Örökkévalóság és halhatatlanság" oimen gyűjti össze gondolatait, több külföldi tudós világnézetét bonoolgatva. Könyvének tárgya a gondol25 kodó ember, a ^»»

é"> misztériuma, s lélek halhatatlansága. De nemcsak a tervek, az iróasztalflókban kiadásra váró munkák jellemzik életének utolsó évtizedét, 1915-ben jelent meg "A magyar képzőművészek lexikona" első kötete; e lexikonhoz 30 éven keresztül gyűjtötte az anyagot. A kritika a magyar művészettörténeti kutatások és feldolgozások egyik legjelentősebb eredményének könyvelte el e munkát éa lelkesen ünnepelte, A mai kutatót is lenyűgözi adatgazdagsága, áttekinthetősége, színvonalas kivitelezése. Adatbőségének illusztrálására idézzünk a bevezetőből: "Általában a művészek tevékenységének értékét nem vehettük irányadóul az egyea életrajzoknak a lexikonba való besorolásánál, mert hiszen igen nagy azon művészeknek száma, kikről néhány életrajzi adaton kivül egyebet nem tudunk. Le-