V. Busa Margit: Kazinczy Ferenc bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 2. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

Előszó

ELŐSZÓ Aligha akad nála vitatottabb alakja a magyar irodalomnak. Bélyegezték németesnek, az igazi magyarság iránt értetlennek, modorosnak, finomkodónak. Már életében szép számmal gyülekeztek az ellenségei; olykor leghívebbnek vélt tanítványai fordultak ellene, személyes sértődöttségből vagy esztétikai okokból. S a harc körülötte azóta sem csitult: tudományosnak tartott konferenciák vérre menő szócsatáiban, lábjegyzetelt dolgozatok soraiban, könnyű kézzel odavetett esz. székben, nemzeti gondokat fejtegető Írásokban él, vitázik, késztet színvallásra, állásfoglalásra a széphalmi Mester, Kazinczy Ferenc. Petőfi Sándor Atlaszként láttatta, aki vállain tartotta majd fél századig a magyar nyelv és az irodalom ügyét. Véle gondolt válságos perceiben tollas jobbkezével Radnóti Miklós. "Borzasztólag szép pályájá"-nak tanulságait őszintén tárta a nemzet elé Kölcsey Ferenc, és máig meggondolkodtatóan vallott róla a dicsérő jelzőket nem egykönnyen osztogató Ady Endre. S a szorgalmas filológusok sem feledkeztek meg róla: föltárták képzőművészeti érdeklődésének jelentőségét a magyar művészeti gondolkodás egésze szempontjából; vizsgálták Goethe-fordításainak jellegét, nyelvi árnyaltságát és stílus-, illetve verstörténeti jelentőségét ; megkeresték verseinek, prózai müveinek megannyi nemét, angol, francia, olasz irodalmi forrását; összegezték egy-egy pályaszakaszát. S talán a legszebben, szinte a rokon lélek ihletettségóvel rajzolta meg útját a jakobinus mozgalom felé. szerepét a magyar érzelmesség történetében, egy öregkori szerelmének költészet- és Ízléstörténeti vonatkozásait Szauder József. Csak épp monográfia, teljes pályaképet adó életrajz nem készült még Kazinczyról. Toldy Ferenc és Kégyesy László nagyszabású életrajzi vázlatai sem pótolhatják ezt a fájó hiányt, Váczy János remekelt ugyan egy finom tollú kismonográfiát, de ő is, a nála kisebb tehetségű Czeizel János is csupán az első kötetig jutott el tervezett Kazinczy-monográfiájában. Azóta újabb kutatások, levélközlések, a kor-