H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred - Borsodi kiállítási vezetők 2. (Miskolc, 1975)

"A magyar pásztorok nyelvkincse"

zeum körút és a Kossuth Lajos utca sarkán el­üti egy társzekér — bár a lábtörést még kihe­verné —, fekvés következtében fellépő tüdőgyul­ladását nem tudják orvosai gyógyítani és legyen­gült szervezete 1914. december 27-én az elkerül­hetetlen halál óráját hozza el számára. Halá­lát mély megdöbbenés, osztatlan részvét, gyász övezi. Életműve, könyvei, egyéb írásai túlélték, örök értékűek. Ezek összességükben azt bizonyít­ják, hogy egyike volt azoknak az ösztönös mate­rialista tudósoknak, akik a filozófiai materializ­mus egyes elvi megállapításait sok esetben leg­alább megsejtették. Ezek a megsejtések vezettek a mai, tudatosan materialista út felé. Engels sze­rint „a materialista természetszemlélet egysze­rűen azt jelenti, hogy a természetet olyannak vesszük, mint amilyen, anélkül, hogy valamit is hozzáadnánk, ami a természettől idegen.” A XIX. sz. második felében a darwini fejlődéselmélethez való viszony jól meghatározta, megmutatta, hogy egy tudós a haladás táborához tartozik-e vagy sem. Ez Herman életművéből könnyen felismer­hető, egyébként is egyike Magyarországon a darwini életmű népszerűsítőinek. Híres pókfau­nájában saját szavaival így fejezi ki az engelsi tételt: „A természetben nincs szép vagy rút, nics hasznos vagy káros — a természet olyan, amilyen”. A parlament közoktatásügyi vitájában, hogy ő miért Newtont, Galileit, Darwint választja, az­zal indokolja, hogy ezek „az értelem és a tudo­mány fejlődését tanítják, amit az önök classi- cus tudományaiból soha nem tanul meg az ifjú­ság”. A fejlődés okát sem valamiféle természet- feletti dolgokban keresi, a természeten kívül, ha­nem magában az anyagban találja meg. Az állat_ élet, mint munka c. tanulmányában kifejti, hogy a „legegyszerűbbeket megismerve, ítélhessük meg a legbonyolultabbat is, ismerhessük meg az ala­kokat, amelyeket az anyag épít”. Felismeri, hogy minden szerves élet alapja az egyszerű protoplaz­ma, amiből kifejlődtek az évek százmilliói alatt a szervezettebb élőlények. Ez annál nagyobb ér­deme, mert ez a megállapítása olyan korban 40

Next

/
Thumbnails
Contents