Végvári Lajos: A XX. század magyar festészete a miskolci képtárban - Borsodi kiállítás vezetők 1. (Miskolc, 1975)

Bevezető

kép) élelmességtől és pózoktól mentes puritán emberi létezést közvetít. A kép alkotója ahhoz a generációhoz tartozik, amely az avant- gardizmusban a szocialista forradalom művészi vetületűt értékelte.

A kubizmus tanulságai figyelhetők meg Szó- botka Imre (1890—1961) Almaszüret (49. kép) című kompozícióján. Szobotka ezt a képét Nagybányán festette. Bár a természet fény és színjelenségeinek rögzítésére törekedett, de nem feledkezett el korábbi szerkesztő jellegű ábrázolásmódjának tanulságairól sem

A KÚT egyik vezető mestere volt Gadá- nyi Jenő (1896-1960) Vaszary János tanítványa és unokaöccse (32. kép). Szüntelen kísérletezés, új eszközök keresése jellemzi életművét. Csendélete játékos és szellemes rögtönzés: könnyed eleganciával közli velünk közel sem egyszerű festői problémáit.

A magyar konstruktivizmus szerkesztő művészetével rokon Barcsay Jenő (1900- 1

piktúrája is, melyet két kiváló alkotása reprezentál. Szentendrei táj című műve (44. kép) a valóság spontán látványát logikus formai renddé alakítja — az egyszerű körvonalak és változatos festői eszközökkel megmunkált síkok segítségével. Újabban monumentális faliképekkel is foglalkozik. A kiállításon szereplő falképtanulmány (37. kép) a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárában látható mozaikjának tanulságait fejleszti tovább.

Miháltz Pál (1899- ) lírai ihletésű, álmatag hangulatú festőisége egyedülálló hang a mai magyar művészetben (50. kép). Ö is Szentendréhez kapcsolódik mint barátja Főnyi Géza (1899-1971) is. A kubizmus, elsősorban Braque látásmódját ötvözte a nagybányai hagyománnyal. Monumentális és intim témák egyaránt foglalkoztatják. Nővérek c. mozaikja, 13 (52. kép) a magyar monumentális művészet