Végvári Lajos: A XX. század magyar festészete a miskolci képtárban - Borsodi kiállítás vezetők 1. (Miskolc, 1975)

Bevezető

mintaszerű alkotása. Női fej című műve (43. kép) fanyar erejével, Csendélete (40. kép) pedig tiszta színeinek derűjével és nyugalmával ragadja meg a nézőt. A KÚT kiállításain tűnt fel a XX. századi magyar művészet egyik legnagyobb szabású egyénisége. Derkovits Gyula (1894-1934). Rövid, nyomorúságos életének alkotásai az avantgardizmus eszméinek fel- használásával alakított líra vallomások, önmagáról és a dolgozó osztályokról, amelyekkel mindig szolidáris volt. Téglahordó című alkotása (29. kép) jól szemlélteti Derkovits festészetének sajátosságait: az expresszív hatású körvonalak és a téglavörös szín tisztán csengő változatai erőteljes jelenséggé alakítják a munkásfigurát. Derkovits festészetében hőssé magasztosul a proletár.

Derkovits példája megindítja a szocialista művészetért való küzdelmet. Az ugyancsak korán elhunyt Dési-Huber István, (1895-1944) Pihenő szénlapátoló c. alkotása (31. kép) a szocialista művészet úttörő művei közé sorolható. Dési-Huber István írásai a szocialista művészet elméletének fontos dokumentumai.

Nemcsak Derkovits és Dési-Huber, hanem sok más kitűnő magyar tehetség pusztult el idő előtt. Ezek közé tartozik a mártírhalált szenvedett Ámos Imre is (1907—1944). Az 1930- as években Vajda Lajossal és Bálint Endrével dolgoztak Szentendrén és sajátos, jelképek segítségével szóló, álomszerű művészetet alakítottak ki. Háború c. festménye (46. kép) a tragikus sorsú művész hattyúdala, 1944-ben nem sokkal halála előtt festette ezt a zaklatott, tragikus művészi látomást.

* * *

Megfogyatkozva, de megújult hittel kezdték el alkotó munkájukat a magyar művészek 1945- ben. Az első években kibontakozó pezsdülést 14