Végvári Lajos: A XX. század magyar festészete a miskolci képtárban - Borsodi kiállítás vezetők 1. (Miskolc, 1975)

Bevezető

legkiválóbb mestere Ferenczy Károly (1862- 1917). A kortárs irodalom szimbolizmusához hasonlóan a naturalista módszerrel ábrázol! látványon túli hangulat és képzeletvilág meg- sejtetésére törekedett. Barátja és harcostársa Réti István (1872-1945) a nagybányai festészet teoretikusa. Szilvás c. festménye 1918-ban készült Nagybányán (5. kép). Nemcsak Réti István tájképfestői értékeit reprezentálja, de igen hiteles képet ad a nagybányai természetfestésről (plein-air).

Réti István sokszor megfordult Miskolcon, több jelentős alkotását festette ebben a városban, amely 1921-től 30 éven át a Képzőművészeti Főiskola nyári művésztelepének adott helyet. A Művésztelep vezetői Burghardt Rezső, majd Benkhard Ágost voltak. Burghardt Rezső (1884—1963) szemléletét nemcsak a nagybányai művészet, hanem a francia impresszionista festészet is alakította. Vihar után című alkotása (1. kép) egyike a mester legszebb tájképeinek. Benkhard Ágost (1882—1961) Ci- gányvénusz c. kompozíciója (11. kép) Miskolcon készült. A művész mintaképül vette az impresszionizmus előfutárának, a francia Eduard Manetnak 1865-ben festett Olympia című alkotását. Erre utal a kép jobb felső sarkában látható bravúrosan festett reprodukciója a híres festménynek.

A nagybányai festők egyik ismert személyisége Glatz Oszkár (1872—1958). Különösen korai tájképei igen jelentősek. Ezek közé számítjuk a Tanya c. képét (3. kép), melynek erényei a természet színvilágának megértő elemzése, az árnyalatok iránti fogékonyság. A nagybányai festőkolóniából indult Iványi Grünwald Béla (1867—1940) művészete is. Nézeteinek alakulása miatt később elhagyta a várost és megalapította a ma is működő kecskeméti mű- 7 vésztelepet. Város vége című alkotása (9. kép)