Végvári Lajos: A XX. század magyar festészete a miskolci képtárban - Borsodi kiállítás vezetők 1. (Miskolc, 1975)

Bevezető

kásságában az új és a régi, a franciás könnyedség és a magyar realitásérzet. Rippl-Rónai nem vállalta a hagyomány szétrombolásának feladatát: éppen megőrző szándékainak kifejezése miatt vett részt a Szinyei Merse alapította MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének) munkájában. A MIÉNK mindössze három évig működött, mivel a párizsi művészet avantgarde szellemű törekvéseit értékelő művészek (Vaszary János, Kernstok Károly stb.) hamarosan eltávolodtak a csoporttól.

A modern művészet útjainak bejárása jellemzi Kernstok Károly (1873—1940) festészetét. Az ő vezetésével alakult a Nyolcak c. művészkollektíva. A kiváló intelligenciájú művészt Czóbel Bélát ábrázoló portréja (17. kép) képviseli gyűjteményünkben. A rögtönzéssze- rűen megoldott kép Gauguin egzotikus színvilágát idézi.

Cézanne-tól a fauvesokig (az ún. vadak) terjedt az új művészeti alakulás érdeklődése. A Nyolcak csoportja rövid életű volt. Egyes tagjai később visszatértek a természetközeli látáshoz, így Berény, Czóbel, Márffy. Többen előkészítői voltak a Tanácsköztársaság radikális, konstruktív expresszionista művészetének, mások az absztrakt útjaira tértek.

Ennek a korszaknak több jelentős mestere és alkotása tanulmányozható a Miskolci Képtár kiállításán. Perlrott-Csaba Vilmos (1880- 1955) Csendélete (47. kép) a Nyolcak fellépésének korszakában készült. Dinamikus formáit az expresszionizmus szenvedélyessége hajtja át, de a téri illúzió megszerkesztésében Cézanne plasztikus megjelenítést hangsúlyozó elveit követi.

Az expresszionizmus világát idézi Vaszary János (1867-1939) 1923-ban festett Finálé c.

9 képe (16. kép). Ágaskodó formái elmosódnak