Begovácz Rózsa – Burján István – Vándor Andrea: Baranya népművészete (Pécs, 2008)

Viseletek

Ünneplőbe öltözött német nemzetiségű csoport Palotabozsokon. 1923, a fénykép készítője ismeretlen. tenek ki. Eddig a bársony és selyem javára, most a legdivatosabb szöveteket használják, s a párisi divatlapok után varratják ruháikat. Kalap, gallér és kesztyű elmaradhatatlan kellék a Duna-vidéki módosabb magyar nőknél." (Várady Antal) A teljes kivetkőzés, a polgári ízlés meghonosodása a századfordulóra már befejezettnek tekinthető. Átfogó képet adni a német viseletek összességéről lehetetlen vállalkozásnak tűnik a behatárolt lehetőségek mellett. Baranyában szinte falvanként más-más a németek népviselete, sokszor jelentős különbségekkel. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a betelepült németek az anyaország legkülönbözőbb részeiről érkeztek hazánkba, s az onnan magukkal hozott viseletek alapvető vonásait az évek során megőrizték annak ellenére, hogy a mindenkori divat hatásai őket sem kerülték el. Helyenként, pl. a mohácsi járásban a női öltözetben a kékfestő anyagnak volt meghatározó szerepe, másutt inkább a fekete színű gyári kelmét használták (pl. a Keleti-Mecsek vidékén). A fiatalok ezek világosabb, mintás változatait is hordták. A férfi és női viseletet a századelőtől egyaránt gyári anyagokból készítették. Kiállításunkon a németek viseleti hagyományát egy véméndi ünnepi öltözettel mutatjuk be. 59