Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)

Képző- és Iparművészeti Osztály

szék (Dési Huber, Derkovits, Sugár Andor) és az avantgárd könnyűzenére hangszerelt változatát képviselő alkotók (Scheiber, Schönberger, Kádár Béla) társaságában. A két világháború közti időszak, a Gresham-kör és a Római Iskola lágyabb hangvételű modernségének közös termét központi motívumként egy gótikus mérműves ablak, mintegy önálló műalkotásként uralja. Innen, egy pálcatagos középkori ajtón lépünk be a szentendrei festők szobájába. A kiállítás a földszinten elhelyezett Európai Iskolával és a magyar avantgárd meghatározó alakjának, a pécsi kötődésű, Martyn Ferencnek életműtárlatával zárul.

Tihanyi Lajos (1885-1939): Cigányasszony gyermekével, 1908

Vászon, olaj, 84 cm x 75 cm

J.b.f.: Tihanyi L.08, Dr. Kunvári Bella gyűjteményéből, Ltsz.: 68. 679.

„A picturáról való fogalmaim... a Párizsban töltött négy hónap tisztázta előttem végérvényesen. Röviden mentem keresztül néhány rossz kísérlettel a környékező behatásokon: Gauguin, Matisse, Cézanne az első ideál." - írta 1924-es önéletrajzában Tihanyi Berlinben.

A Nagybányai művésztelep tíz éves működésével megteremtette a modern magyar festészet alapjait, ám e rövid idő is elegendő volt, hogy a legújabbat akaró fiatalok (Czóbel, Perlrott Csaba) avíttnak érezzék a művésztelep szellemiségét. Párizsba utaztak tanulni. Hozzájuk, a „Neósok" - hoz csatlakozott Tihanyi Lajos is, akinek e festményén 1908-as párizsi tanulmányútja hatása figyelhető meg. A Cigánymadonnának is nevezett mű épp úgy felidézi bennünk a klasszikus reneszánsz kompozíciókat, mint Gauguin ősi, természeti tahiti asszonyainak földközeliségét és elemi erejét, vagy Picasso - a polgári társadalom perifériáján élő - alakjainak a magányosságát, szomorúságát.

112