Vándor Andrea (szerk.): Múzeumi kalauz. A Janus Pannonius Múzeum és a Kanizsai Dorottya Múzeum - Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményei (Pécs, 2008)
Képző- és Iparművészeti Osztály
A Modem Magyar Képtár I. épülete és a Kőkert A Káptalan utca, mint „Múzeum utca" 4. számú épületében látható a pécsi Modern Magyar Képtár gyűjteményét a hagyományos magyar művészettörténeti kronológia alapján bemutató kiállítás első része, mely a 19. század végének jelentős képzőművészeti tendenciáitól kezdődően az 1948-as politikai, s ennek hatásaként megjelenő kultúrpolitikai fordulat cezúrájáig tart. A nagybányai iskola korai, Hollósy Simon, Réti István, Thorma János és Ferenczy Károly műveit bemutató terme után külön helyiségben láthatók a második nagybányai generációt képviselők, az 1906 körül megjelenő ún. „neósok", a Matisse tanítványi körébe tartozó magyar „vadak" (Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Ziffer Sándor, Galimbert Sándor, valamint a két generáció összekötőjeként Iványi Grünwald Béla) alkotásai. A folytonosság töréseként ékelődik a két csoportosulás közé Mednyászky László és Csontváry Kosztka Tivadar társtalan életművét reprezentálva egy-egy festmény. A középkori kápolnaszobában Gulácsy múltba révedő modernsége látható, melynek előszobájában Rippl-Rónai, Nagy Balogh János, Fényes Adolf képei kaptak helyet. A Nyolcak és Aktivisták kiemelkedő jelentőségű, a kubizmus és a konstruktivizmus nemzetköziségéhez igazodó művészetét bemutató termei után a művészettörténeti folyamat megakasztását a Tanácsköztársaság bukása, mint külső, politikatörténeti esemény jelzi. így a következő helyiségben az emigrációba kényszerült aktivisták, a Bauhausban működő pécsi művészek (Molnár Farkas, Forbát Alfréd, Johan Flugó, Breuer Marcell) vannak jelen az itthon maradt szocialista elkötelezettségű művé111
