Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Katona Győr Zsuzsa: Az első keresztények a Dél-Dunántúlon az ókeresztény temetők tükrében - Sopianae
A sírkamra a tulajdonképpeni temetkezési hely boltozatos, és az egész belső falfelület falfestményekkel bontott. A sírkamra felett található kápolna falait azoknak a korábban végzett konzerválási munkálatoknak során, amelyeknek célja volt a falfestmények megmentése elbontották.44 A sírkamra megtalálásakor sírokat találtak mellette és az 1907- ben végzett ásatáson Szónyi O. újabbakat is feltárt.45 Az I. sz. sírkamra a leggyakrabban publikált pannoniai ókeresztény sírépítmény.46 A többszöri megmentési kísérletek ellenére, amelyek közül a Möller - Szőnyi féle 1913-14-es próbálkozás mérnökileg kifogástalannak mondható és mind a mai napig ellátta feladatát, a falfestmények még mindig igen rossz állapotban, vannak.47 Ezért a megmentésükre most folyik a munka, amelynek eredményéről és az azzal kapcsolatban végzett ásatásról később önálló tanulmányban számolunk be. A sírkamra falainak egész felülete48 falfestményekkel díszített és falfestmény nyomai voltak láthatók az előcsarnokban (narthex) is.49 A sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok majdnem életnagyságú figurái láthatók amint éppen rámutatnak a Jézust szimbolizáló Krisztus- monogramra. (1. kép) Virág és szalagdíszítésből álló ornamentika tölti ki a falfelületen a fennmaradó üres teret.50 A hosszanti oldalakon 3-3 bibliai keretbe foglalt jelenetet ábrázolt az ismeretlen festő. A nyugati falon: Noé jelenete51, Szűz Mária és a gyermek Jézus52, valamint a háromkirályok53 láthatók. A keleti falon a következő bibliai történetek ábrázolását találjuk a négyzet alakú keretekben: A bűnbeesés54 és Jónás története55. A keleti falfelület harmadik jelenete elpusztult. A bejárat körül a belső oldalon (déli fal) növényi ornamentika található.56 A mennyezeten gazdag növényi (levelek és virágok) és állati (galambok, pávák) ornamentika között kör keretbe foglalt portrék fiatalok arcképmásolatát látjuk, akiknek kiléte a bizonytalanságban marad.57(2. kép) 2. II. számú festett sírkamra (1. ábra. 2.) A sírkamra a 18. század óta ismert, de feltárására csak 1939-ben került sor, amit Gosztonyi Gyula végzett.58 1964-ben Fülep Ferenc újabb ásatásokat folytatott, amikor a sírkamra rekonstrukciójára sor került. Ekkor új adatok kerültek napvilágra az E-D tájolású sírkamra alaprajzát illetően.59 Az épület két részből áll: A sírkamra felett kápolna helyezkedik el.60 Az eredetileg boltozatos sírkamra boltozata a megtalálás idejére már elpusztult, ugyancsak a sírkápolna falai is. A sírkamra falai festettek. Az oldalfalak geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítése a Paradicsomkertet szimbolizálja.61 Az északi falon kicsi falbamélyített fülkében az eucharistiát (oltári szentséget) szimbolizáló kancsó és pohár ábrázolása látható.62 Ezt az elméletet újabban megkérdőjelezi a kutatás.63 Más vélemény szerint a refrigerium (felfrissülés)64 szimbólumát kell látnunk a szóban forgó ábrázolásban.65 Az épület a negyedik század utolsó harmadában épült.66 F. Fülep a sírkamrát az I. számú sírkamrával megegyező időre a 4. század legvégére keltezi. A paradicsomkert mint szimbólum még egyszer visszatér a sopianaei ókeresztény művészetben, az Apáca utcában (korábban Geisler E. utca) feltárt festett kettősfalú sír (G/ 1-2 sírkamra) díszítésében.67 A külső támpillérekkel megerősített, apszis nélküli E-D tájolású épületben kelet-nyugat irányú kettős fenékborítású sír került elő. Boltozata már a feltárás előtt beszakadt. A sírkamrát 1988-ban helyreállították, falfestményeit konzerválták.68 3. Ókeresztény mauzóleum (1. ábra 10) 2. kép Szent István tér. Ókeresztény mauzóleum 3. kép Szent István tér. I. sz. sírkamra é-i fal
