Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Katona Győr Zsuzsa: Az első keresztények a Dél-Dunántúlon az ókeresztény temetők tükrében - Sopianae
Fülep Ferenc tárta fel 1975-1976 -ban,69 a Szt. István téren a volt vízlépcső helyén. A mauzóleum tulajdonképpen három részből áll: föld alatti része volt a sírkamra és az előtte található előcsarnok, vagy narthex, ezek felett keleten apszissal záródó egyhajós korai keresztény templom épült.(2. kép) A mauzóleum átépítéseken esett át nem sokkal megépítését követően.70 Úgy, mint az I. sz. sírkamra esetében építészeti kapcsolatot itt sem fedezhetünk fel a két szint között, a sírkamra bejáratát a nyugati oldalon, a templomét délen találjuk meg.71 A mauzóleum körül egyszerűbb tégla és földsírokat tártak fel.72 A sírkamra falai bibliai jelenetekkel, geometrikus és növényi ornamentikával díszítettek. A keleti falon, falba mélyített fülke fölött középen girlandokkal körülvett Krisztus monogramot találunk. Baloldalon fehér ruhás széken ülő alak ábrázolása látható.71 Bibliai jelenetek és más ornamentika uralják az északi oldalfalat: A Bűnbeesés,74 (4. kép) Dániel próféta az oroszlánok barlangjában.75 4. kép A bűnbeesés jelenete az Ókeresztény mauzóleumban A déli falon nincs falfestmény, mert ott nagyméretű márvány szarkofág miatt értelmetlen lett volna, mert a meglehetősen nagyméretű szarkofág eltakarja az egész falfelületet.76 Az épület tájolása megegyezik a keresztény templomok tájolásával K-Ny, keleten apszissal záródik, és a bejárata délen található. Az épületet a 4. század második felére datálhatjuk.77 A mauzóleumot a feltárása során talált leletek alapján bizonyíthatóan használták a népvándorláskorban is.78 4. Cella trichora: a háromkaréjos temetőkápolna (1. ábra 6.) Szőnyi Ottó tárta fel 1922-ben.79 1955-ben végzett ásatásán Fülep F. újabb részleteket tárt fel, ezzel hozzájárult az alaprajz pontosításához.80 és újabb adatok kerültek elő a második réteg falfestményről.81 A cella trichora falai is festettek, két egymásfeletti rétegben fedi falfestmény az apszisokat.82 Az eredeti fekete-piros sávos festés a IV. század második felére datálható, ami a cella trichora építési idejével egyezik meg.83). Az épületet, mint a mauzóleumot is használták a népvándorlás korban, sőt a 9, században átépítésen ment keresztül.84 de a régészeti megfigyelések alapján az sem zárható ki, hogy ezt az átépítést későbbre all. századra kell datálnunk, amikor a katedrális is épült.85 E korból származhat a második réteg falfestmény a függönyminta szerű.86 Hasonló alaprajzú és korú épület ismert Aquincumból, kis alaprajzi eltéréssel.87 A második falfestményréteg létezése különféle teóriákat indikált: Nagy L. véleménye szerint a szlávok ittlétével hozható kapcsolatba.88 Cella septichora: a hétkarélyos temetőkápolna (1. ábra 9.) 5. kép A cella septichora makettje (Fetter Antal készítette) 1938-1939-ben tárták fel az egész pannoniában egyedülálló alaprajzú89 hétkarélyos temetőkápolnát.89 (5. kép) Az épületen belül nem találtak sírokat,91 ami alapján feltételezzük, hogy a cella septichora nem volt temetkezési hely és nem is építették át azzá, mint pl. a Geisler E.
